Az NVB szerint az üzemanyagokkal kapcsolatos népszavazási kérdések azért nem hitelesíthetők, mert az alaptörvény által biztosított megkülönböztetés tilalmába ütköznének, ráadásul nem felelnek meg az egyértelműség követelményének.
Bíró Zoltán magánszemélyként négy aláírásgyűjtő ívet nyújtott be. Az Országgyűlés alkosson törvényt, hogy a benzin és a gázolaj nagy- és kiskereskedelmi árrése ne lehessen több literenként tíz forintnál - kezdeményezte a kérdésekben.
Az NVB egyhangú döntéseivel megtagadta a kérdések hitelesítését. A nagykereskedelmi árrésekre vonatkozó kérdéseknél többek között arra hivatkozott, hogy az alaptörvény rögzíti a törvény előtti egyenlőséget és a megkülönböztetés tilalmát, amelyeket a jogi személyek számára is biztosít. Egy érvényes és eredményes népszavazás alapján azonban alkotmányellenes különbségtétel jönne létre a csak nagykereskedelemmel illetve a nagy- és kiskereskedelemmel is foglalkozók között, a szabályozás indokolatlan előnyhöz juttatná az utóbbiakat.
Mindezeken túl az NVB szerint az árrés fogalma nem egzakt, ami kihat a kérdés egyértelműségére.
A kiskereskedelmi árrésre vonatkozó kérdések hitelesítésének megtagadásakor az NVB arra is hivatkozott, hogy azok az adó mértékét érintik, amiről nem lehet népszavazást tartani.
Az NVB arra is hivatkozott, hogy a kezdeményezések a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvébe ütköznek. Nem egyeztethető össze a népszavazás rendeltetésével a kezdeményező magatartása, aki négy, lényegében azonos kezdeményezést nyújtott be, hogy a bizottság "válassza ki" a megfelelőt - érveltek.
Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője magánszemélyként a következő kérdést nyújtotta be hitelesítésre: "Egyetért-e Ön azzal, hogy ne szavazhasson az, aki Magyarország miniszterelnökeként a magyar állampolgárokat megverette, a határon túli magyarok ellen buzdított, és nem viselte ennek következményét?". Bencsik András a közösségi oldalán elismerte, hogy a kérdése Gyurcsány Ferencre vonatkozik.
Az NVB egyhangú döntéssel tagadta meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését. Indoklásában arra hivatkozott, hogy Bencsik András maga is azt írta vezércikkében, nem a népszavazás megtartása az alapvető célja. A szervező e magatartása és az, hogy a népszavazást egyetlen ember elleni fellépésként használná, ellentétes a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvével. Ezeken túl a kérdés nem az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik, mert a bíróság feladata a büntetőjogi felelősség megállapítása - hívta fel a figyelmet Patyi András, az NVB elnöke.
Az NVB határozatában felhívta a figyelmet arra, az alaptörvény szabályozza a választójogból kizártak körét, és ennek alapja minden esetben bírósági határozat. Ha ebben a kérdésben érvényes és eredményes lenne a népszavazás, utána a jogalkotónak a választójogból kizárás szabályait kellene egy konkrét személyre szabottan bővíteni. Márpedig az alaptörvény módosításáról nem lehet népszavazást tartani, ráadásul ez önkényes diszkrimináció lenne a bizottság szerint.
Az NVB döntései ellen 15 napon belül lehet jogorvoslattal élni a Kúriánál.