Az olasz választási rendszer koalíciókat igényel – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) docense. Molnár Anna hozzátette, az olasz pártok mindig rákényszerülnek a koalíciókra, hiszen egy fragmentált, széttöredezett pártstruktúra jellemzi az ország politikáját.
Matteo Renzi egykori miniszterelnök kormányalakításkor nagy, általános reformot ígért, melynek egy jelentős része meg is valósult. Azonban az olasz parlamentet is átalakította volna, ahol többségi választási rendszert tervezett bevezetni. A kétkamarás parlamentben a szenátus szerepét visszaszorította volna, és a régiók képviseletét szánta a nem közvetlenül választott szenátoroknak. De az így létrejövő magas parlamenti arányokat az állampolgárok népszavazáson utasították el, ebbe bukott bele Matteo Renzi, akinek lemondása után került a kormányfői székbe Paolo Gentiloni korábbi külügyminiszter.
Az NKE docense arról is beszélt, hogy visszatért az olasz politikába a korábbi miniszterelnök, Silvio Berlusconi is. „Valójában teljesen sose vonult vissza a politikától” – tette hozzá Molnár Anna. A választásokon ugyan nem indulhat, de hívószóként szerepelni fog a neve a szavazólapon az Északi Liga logójában.
A legfrissebb előrejelzések szerint az olasz jobbközép népszerűsége megközelíti a 40 százalékot. A korábbi miniszterelnököt adócsalásért ítélték el, ezért nem indulhat a választásokon. Berlusconi az Emberi Jogok Európai Bíróságán fellebbezett, az ítélet májusban várható.
Sok koalíciónál nem lehet tudni, hogy ki lesz a miniszterelnök-jelölt. Matteo Renzi visszakerült a Demokrata Párt élére, és sokáig úgy tűnt, őt jelölik majd kormányfőnek, azonban támogatottsága csökkent a jelenlegi miniszterelnökkel, Paolo Gentilonival szemben. Valószínűleg a választások után – az eredményt látva és a pártokkal egyeztetve – bíz majd meg valakit a kormányalakítással az ország elnöke.