Az uniós tagországok belügyminiszterei 2015 szeptemberében minősített többségi szavazással, Csehország és Magyarország ellenkezése dacára fogadtak el egy egyszeri 120 ezer menedékkérő elosztására vonatkozó határozatot. Ezt a döntést 2015 decemberében Szlovákia és Magyarország megtámadta az Európai Bíróságon, majd Lengyelország is csatlakozott a perhez Magyarország oldalán, ám az említett országok tavaly szeptemberben elvesztették a pert.
Mivel azonban Magyarország, Lengyelország és Csehország egy menekültet sem vett át a krízissel leginkább érintett uniós államoktól, tavaly júniusban kötelezettségszegési eljárást indított a három tagállam ellen az Európai Bizottság. Budapest, Varsó és Prága érvei az eljárásban nem győzték meg Brüsszelt, ezért került az Európai Bíróságra az ügy.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz, hiszen az érintett három mellett más tagországok sem hajtották végre érdemben a döntést.
"Valamennyien tudjuk, hogy ez egy ideiglenes áthelyezésről szóló kvóta volt, amely 2017. szeptember 26-án lejárt, tehát tulajdonképpen okafogyott az egész történet. Az egész arról szól, hogy a kvótaügyet a bizottság, Brüsszel életben tartsa, és rákényszerítse a tagállamokra, akár ennek, akár a kötelező felső korlát nélküli tervezett kvótának az alkalmazását" - mondta az államtitkár.
Az ügy eddigi története alapján azonban sejthető a bírósági eljárás eredménye nyilatkozta korábban Gyévai Zoltán, a BruxInfo főszerkesztője az InfoRádiónak.
"Nagyon nehezen képzelhető el, hacsak nem merülnek fel új jogi érvek, hogy az Európai Bíróság egy második perben más álláspontra helyezkedjen, mint az elsőben" - vélekedett a szakértő.
Magyarországnak az eredeti döntés szerint 1294 menedékkérőt kellett volna befogadnia. Ha az Európai Bíróság esetleges elmarasztaló ítélete után sem fogad be menedékkérőket más uniós tagállamoktól, az Európai Bizottság jogsértési eljárást indíthat, amely pénzbírság kiszabását jelentheti.