A Magyar Idők úgy értesült, hogy az új Közlekedési Múzeum Kőbányán, az egykori Északi Járműjavító területén, az 1-es és a 28-as villamosvonalak találkozásánál épülhet meg. Ezen a hét hektáros területen új restaurációs és raktározási központ, dokumentumtár és szabadtéri kiállítás is helyet kaphat, illetve itt lehet a nosztalgiajáratok végállomása - írja a lap.
A Magyar Nemzetben az olvasható, hogy januártól tovább csökken az internetet terhelő áfa: a mostani, szintén kedvezményes 18 százalékos adókulcs 2018 első napjától öt százalékra mérséklődik, azaz gyakorlatilag minden háztartási, vállalkozói előfizetés, illetve adatforgalmat is tartalmazó mobilcsomag olcsóbb lehet. Hogy pontosan mennyivel, azt előfizetése válogatja, hiszen a kábeltévével vagy telefonszolgáltatással kombinált csomagoknál csak a szolgáltatás egy részét érinti a kedvezmény - teszi hozzá a lap szerzője.
A Világgazdaság azt írja, hogy változások lesznek a felnőttképzésben. A Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a lapnak elmondta: a felnőttképzési törvény módosítása egy rövid ciklusú kurzus bevezetését is tartalmazza, amelynek egyik célcsoportja a közfoglalkoztatotti kör. Pölöskei Gáborné hozzátette: a képzéseket ezentúl egy orientáló felmérés előzheti meg.
A Portfolio szerint egy ingatlan árát sok tényező meghatározza, az egyik legfontosabb azonban az elhelyezkedés. A községek családi házaitól a főváros központjában található üzlethelyiségekig rendkívül széles a skála, mindegyiknek megvannak az előnyei és a hátrányai, az viszont biztos, hogy a jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező csomópontok mindig is keresettek voltak az ingatlanvásárlók körében. Éppen ezért nagy a jelentősége annak, hogy az egyes tereknek időben hogyan változik a forgalma, növekszik vagy éppen csökken az egy nap alatt áthaladó emberek száma. A portál ennek járt utána, egyetlen ábrán bemutatva Budapest legforgalmasabb tereit.
A napi.hu oldalán az olvasható, hogy Magyarország Lettországgal, Horvátországgal, Romániával és Bulgáriával került egy csoportba a 2016-os egy főre jutó fogyasztásban az uniós átlagtól több mint 30 százaléknyira lemaradók között. Az Eurostat friss jelentése szerint a magyar fogyasztás fejenkénti mennyisége az uniós átlag 63, az egy főre jutó GDP termelése pedig a 67 százalékát teszi ki.