Az elmúlt időszakban a népességszám lassan ugyan, de elmozdult a fenntartható állapot felé -mondta Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács titkára.
„Még nagy tempóban is javul. A demográfiai változások a magyar társadalom egy fenntarthatósági sikerét jelentik - a trend irányát tekintve. Például a teljes termékenységi ráta esetében, vagyis hogy egy szülőkorban lévő hány gyermeknek ad életet, azaz egy család hány fővel pótolja magát. Egy népesség akkor stabil, ha ez az érték kettő, vagy picivel fölötte van. Magyarországon ez 2011-re lecsökkent 1,24 századra, ami elképesztően alacsony arány, de ez egy több évtizedes csökkenő trend vége volt.
Innen öt év alatt sikerült 1,49-re, ami már uniós összehasonlításban sem rossz érték.
Örömteli ennek a mutatónak a változása, akkor is, ha a 2-es értéktől messze vagyunk.”
Bartus Gábort arról is beszélt, hogy milyen előnyei vannak a fenntartható társadalomnak.
„Négy előnye van.
- A fenntartható társadalom megőrzi a természeti kincseit.
- A második, hogy egy társadalmi ellenállóképességet biztosít. A 2008-2009-es gazdasági világválság kapcsán láttuk, hogy nagyon sérülékenyek vagyunk, a fenntarthatóság azt jelenti, hogy az ilyen válságoknak jobban ellenállunk.
- A harmadik a versenyképesség,
- a negyedik pedig az általános jólét, amihez hozzátartozik a megfelelő népesedési trend is.”
Hozzátette: társadalmi összefogással és állami programokkal sikereket lehet elérni a fenntarthatóság területén is.
A népességszám növekedése érdekében össze kell hangolni a különböző szakpolitikákat, és egy ésszerű bevándorlás igénybevételével stabilizálni lehetne a magyar népességet - jelentette ki a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács titkára.