A zálog egy biztosítéki forma, melynek célja az, hogy valamely kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén a sérelmet szenvedett fél a zálogtárgyból elégítheti ki követelését. Például, ha a zálogház pénzt ad kölcsön egy értéktárgy beadásának fejében, és határidőre nem fizetik vissza az összeget és a hitel egyéb költségeit, az intézmény – bár nem tulajdonos – jogosult eladni a tárgyat, és az ebből származó bevétel őt illeti – magyarázta a kamarai elnök.
A magyar jogban két fajtája létezi: a kézi és a jelzálog. Előbbire példa a fenti eset, utóbbinál, ha az adós nem teljesít, a zálogjogosult végrehajtók segítségével – szabályozott eljárásban – elégítheti ki követelését a zálogtárgyból, például egy ingatlanból. A hitelező értékesítheti a vagyontárgyat, de tulajdonjogot nem szerezhet rajta.
Magánkölcsön esetében is van lehetőség zálogjoggal terhelni az ügyletet. A szakértő praxisa során találkozott már olyan helyzettel, mely során egy ismerős ékszert kért biztosítékként, hiszen nem bízott a befektetett hitelösszeg megtérülésében.
Jószág zálogba adása problémákat okozhat – figyelmeztetett a Közjegyzői Kamara elnöke. Az állatot ugyanis etetni, esetenként fejni kell, melynek költségei tovább növelik a zálogkötelezett terheit, ráadásul kérdéses lehet, hogy az eladott tejből származó bevétele kit illet.
A témával bővebben a csütörtök este nyolc órai Paragrafus című jogi magazin műsor foglalkozik.