Csütörtökön dönthetnek a korkedvezményes nyugdíj helyébe lépő új csomagról - a nap hírei

InfoRádió
2017. november 8. 22:19
Havonta 50 ezer forintos támogatást kaphatnak nyugdíjuk mellé azok, akik legalább 20 évig otthon ápolták gyermeküket. Szexuális zaklatás miatt elbocsátották az ELTE tanítóképző karának dékánját.

Havonta 50 ezer forintos támogatást kaphatnak nyugdíjuk mellé 2018-tól azok, akik legalább 20 évig otthon ápolták gyermeküket. Az erről szóló törvénymódosítási javaslatot Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyújtotta be az Országgyűlésnek. A támogatás a jogosultság kezdetétől, de legkorábban a kérelem benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg és adómentes bevételnek számít. Továbbá nem minősül nyugellátásnak.

Holnap születhet döntés a korkedvezményes és korengedményes nyugdíj helyébe lépő új csomagról a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának ülésén - erősítette meg az InfoRádiónak a Liga Szakszervezetek elnöke. Mészáros Melinda elmondta: a tervek szerint jövedelempótlást kapnának vagy más munkahelyen helyezkedhetnének el azok a dolgozók, akik egészségkárosodást szenvednek egy fokozott fizikai vagy pszichikai megterhelésnek kitett munkahelyen. Emellett plusz pihenőidőt és pótszabadságot sürgetnek az érintett dolgozók számára.

Telefonon beszél majd a magyar uniós nagykövettel az úgynevezett Soros-tervről szóló nemzeti konzultációról az Európai Parlament elnökének kabinetvezetője. Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke pedig az Unió jövő heti svédországi csúcsértekezletén személyesen egyeztet majd Orbán Viktor kormányfővel a kérdésről – pontosította a korábbi értesülést az uniós képviselőtestület illetékes szóvivője. Kijelentette: a korábbi hírekkel ellentétben nincs szó a magyar nagykövet bekéretéséről. Guy Verhofstadt, a parlament liberális frakcióvezetője a Twitteren adott hírt délután a bekéretésről, a politikus bírálta a magyar kormányt arra kérve Brüsszelt, hogy minősítse az unió alapelveivel ellentétesnek, és tiltsa meg a nemzeti konzultációt.

Oktatáspolitikai minimumot sürgetnek az ellenzéki pártok. A többpárti egyeztetést kezdeményező LMP képviselője fontosnak nevezte, hogy az oktatáspolitika alappillérei ne változzanak négyévente. A Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint a jelenlegi kormányzat sem szakmailag, sem politikailag, sem pénzügyileg nem tekint befektetésként az oktatásra, a párt elengedhetetlennek tartja, hogy önálló tárca feleljen az oktatásért. A Párbeszéd elnökségi tagja szerint a kormány akadályozza a diákok továbbtanulását, ezért a párt az ehhez fűződő jogot helyezné az oktatáspolitika középpontjába. A Liberálisok az oktatási rendszer decentralizálását szorgalmazták.

Szexuális zaklatás miatt elbocsátották az ELTE tanítóképző karának dékánját. Mikonya György ellen egy beosztottja tett panaszt. Az egyetem etikai bizottsága azt állapította meg, hogy az oktató visszaélt valós hatalmi helyzetével. A közlemény folyamatos és megengedhetetlen testi közeledésről, a szexuális tartalmú verbális és fizikai megnyilvánulásokról ír. Az ELTE először csak név nélkül közölte a döntést, arra hivatkozva, hogy az oktatót jogorvoslat illeti meg, Mikonya György azonban lemondott a jogorvoslati jogáról.

Jogerősen 13 év fegyházbüntetésre ítélte a Fővárosi Ítélőtábla a szülőket a szigetszentmiklósi gyermekbántalmazási ügyben. A megismételt eljárásában a táblabíróság teljes egészében helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, amely a szabadságvesztés kiszabása mellett 10 évre a közügyektől is eltiltotta a vádlottakat, és megszüntette lányuk és két fiuk feletti szülői felügyeleti jogukat. A házaspár ellen 4 évvel ezelőtt emelt vádat az ügyészség a nevelésük alatt álló gyermekek ellen elkövetett szexuális erőszak és más bűncselekmény miatt.

Komplex kardiológiai rehabilitációs szakkórházzá alakul a budapesti Szent Ferenc Kórház - az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny legutóbbi számában jelent meg. Az Egészséges Budapest Program keretében alakítják át az egyházi tulajdonban levő Széher úti intézményt, amely erre idén 119 és félmillió forintot kap. A következő két évben pedig több mint 2,3 milliárdos ad a kormány az átalakításra.

Megsemmisítette a katalán függetlenségi nyilatkozatot a spanyol alkotmánybíróság. A bírák egyhangúlag döntöttek: úgy ítélték meg, hogy a nyilatkozat súlyos támadás a jogállam ellen. A Katalán Köztársaság függetlenségét kinyilvánító javaslatot október 27-én fogadta el az azóta feloszlatott katalán parlament függetlenségpárti többsége. A spanyol alkotmánybíróság megsemmisítette a köztársaság létrehozásának törvényét is, amely szabályozta volna Katalónia elszakadásának folyamatát.