1956-os forradalmat követő megtorlás időszakának forrásai korábban nehezebben voltak hozzáférhetők – mondta a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettese, hozzátéve, hogy a feldolgozásuk jelenleg is tart.
„Szeretnénk, ha képet kaphatnánk arról, hogy a kádári hatalom miként használta fel a jog eszközeit, hogy megfélemlítse a magyar társadalmat az 1956 után, hogyan próbálta kriminalizálni azzal, hogy köztörvényes bűncselekmények miatt vont felelősségre politikai ellenfeleket.”
Mikó Zsuzsanna hozzátette, igyekeznek felmérni, mekkora mértékű volt a megtorlás, hány emberrel szemben indultak eljárások Magyarországon.
„A korábbi kutatások csak a bíróságok által a pártvezetés számára összeállított statisztikai adatokkal tudtak dolgozni. Az eredeti levéltári források feldolgozása során már jelentősen eltérések látszanak. A szakirodalomban általában az szerepel, hogy körülbelül 26 ezer személlyel szemben indult eljárás 1956 és 1963 között, 13 ezer ellen ítéletet is hoztak. A megyei népbírósági tanácsok iratanyagának feldolgozása azt mutatja, hogy akár 50 ezer fölött is lehet az eljárások száma.”
A levéltár főigazgató-helyettese hozzátette, feltárják, mi az oka a különbségnek és azt is, milyen típusú bűncselekmények miatt vonták felelősségre az embereket. Mikó Zsuzsanna hozzátette, ez az áldozatok kárpótlása miatt is fontos.
„Annak feltárása is folyamatban van, hogy kik – bírák, ügyészek - vettek részt az eljárásokban."
Fontos lenne, hogy a magyar társadalom ezeknek tudatában gondoljon a kádári rendszerre, amihez sokszor pozitív érzelmek társulnak, miközben egy széleskörű megtorló rendszerre épült - hangsúlyozta a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettese.