Ma a protokollok azt írják elő a szülésznek, a legjobb embriót ültesse be. Kovács L. Gábor elmondta, az eljárások felfedezésére irányuló vizsgálataikat az embrió tenyésztő folyadékából, ahogy fogalmazott: a fürdővízéből végzik, ugyanis ebből az embrió rengeteg anyagot vesz föl és ad le mielőtt beültetik az anyába.
„Négy-öt napig az embrió ebben cseppnyi folyadékban él. Az indirekt folyadékanalízisből próbáltunk összeállítani különböző értékelési és diagnosztikai paneleket. Egy olyan leírásunk van, amelyet szabadalmaztattak Európában, most az amerikain dolgozunk. Ezt szeretnénk felhasználni további diagnosztikára.”
Amikor a szülész visszaülteti az embriót az anyába, a cseppet eldobja. A tudósok ennek a fehérje elemzésével vonnak le következtetéseket. Kovács L. Gábor akadémikus egyetemi tanár hozzátette például arra vonatkozóan is, hogy van-e esélye az embrió megtapadásának.
„A négy-öt éve tartó vizsgálatok arra jutottak, ha a hagyományos mikroszkopikus eljárást összekombináljuk ezekkel a fehérjemérési eljárásokkal, akkor 30-ról akár 50 százalékra lehet emelni a mesterséges megtermékenyítés sikerességét.”
Ez azonban még hosszú idő múlva lesz elérhető – tette hozzá Kovács L. Gábor.
„A mostani pályázatban azt vállaltuk, hogy három év múlva három chiptechnológián alapuló prototípus gépet tudunk letenni három szülészeti laboratóriumban. Akkor indulhat meg a kísérleti vizsgálat, utána még évekig tartó klinikai tesztekre van szükség ahhoz, hogy mindennapi gyakorlattá válhasson az eljárás.”
A professzor előadása a témában a Magyar Tudomány Ünnepén november 3-án lesz, a Pécsi Tudományegyetemen, amelyet a tudományünnep.hu oldalon élőben közvetítenek majd.
A teljes interjú kedden este 7 órától hallható az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorában.