Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője emlékeztette a kormány tagjait, hogy az egész nemzetet kellene szolgálniuk, holott - mint mondta - csupán azért dolgoznak, hogy a szűk uralkodó elit élete jobb legyen, miközben mindenki mást lenéznek.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára válaszában aláhúzta, hogy akkor lehet igazságos az ország, ha mindenkinek lehetőséget ad a jobb életre, ennek jegyében nőtt 2010 óta 62 százalékkal a nettó átlagkereset, míg az MSZP időszakában jobban megérte segélyből élni, mint dolgozni.
Szél Bernadett, az LMP frakcióvezetője a kormány egészségpolitikáját támadta, mert úgy látta, hogy a kormány fizetőssé tette az egészségügyet, hiszen akik tehetik, saját vagyonukból finanszírozzák ellátásukat, ám félmillió embernek nincs háziorvosa, egyre hosszabbak a kórházi várólisták és egész Európában nincs annyi daganatos megbetegedés, mint Magyarországon.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára az egészségügyi dolgozók béremelésének ismertetésével érvelt, majd rámutatott, hogy a Fidesz akadályozta meg 2008-ban, hogy fizetőssé tegyék az egészségügyet, a kórházi várólistákat pedig csökkentették 2012 óta.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője a kormány devizahiteleseknek nyújtott segítségét kevesellte, állítva, hogy a kormány lepaktált a bankszövetséggel és piaci árfolyamon forintosította a hiteleket.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára válaszában kiemelte, hogy nem a Fidesz kormányzása alatt alakult ki a devizahiteles probléma, amit az árfolyamgát, a végtörlesztés, és a Nemzeti Eszközkezelő révén kezeltek, most pedig meghosszabbítanák a kilakoltatási moratóriumot is.
Hollik István a KDNP részéről Soros György amerikai üzletembert állítólagos tervét támadta a DC Leaks által nemrég nyilvánosságra hozott iratok alapján, amire Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára aláhúzta, hogy a kormány senkinek nem engedi, hogy a magyar emberek biztonságát veszélyeztesse.
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője arra hívta fel képviselőtársai figyelmét, hogy az Európai Parlament egyik bizottsága már elfogadta a bevándorlók tagállamok közötti áthelyezésének új eljárásrendjét, amire Dömötör Csaba aláhúzta, hogy két éve van napirenden Brüsszelben a felső korlát nélküli kötelező áthelyezési mechanizmus, de ezzel a döntéssel megkezdődött a betelepítési terv végrehajtása, holott senki nem hatalmazta fel erre az uniós vezetőket.