Az MSZP budapesti elnöke, Kunhalmi Ágnes Nagy Imre házánál mondott beszédében hangsúlyozta, a magyar nép soha nem egyenlő az aktuálisan hatalmon lévő kormánnyal.
„A magyarok igazi elnyomói nem Brüsszelben vannak, hanem itthon,
kormányon, akik elveszik a nép vagyonát” – tette hozzá az szocialista képviselő.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke szerint a kormányt sokkal inkább 2018-ban kell legyőzni, mint 2022-ben. A miniszterelnök beszéde azt mutatja, hogy a kormánypárt „nem egyszerűen a mi politikai ellenfelünk, hanem sokkal inkább
a polgári, európai, szabad Magyarország ellensége”
– jelentette ki a volt miniszterelnök.
Az LMP társelnöke, Szél Bernadett Debrecenben arról beszélt, hogy a magyar nemzet szabadságra született. „Ahhoz, hogy Magyarország sikeres legyen sikeres legyen és erős legyen, nagyon sok változásra van szükség.
Nem szabad ebben azt országban azt éreztetni emberekkel, hogy másodrendűek,
hogy mellékszereplők, hogy nem kívánatosak” – fogalmazott.
Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke arról beszélt, hogy 1956 egyik legfontosabb üzenete, hogy nem egy ideológia, hanem egy nemzet közös ügye volt. A forradalom „arról is szólt, hogy bármilyen erősnek érzi magát a hatalom”, ha a ”különböző világnézetű polgárok képesek egy közös ügy érdekében összefogni, akkor ez a hatalom egy perc alatt összeomolhat” – véli a politikus. Hozzátette, hogy szerinte ez az ellenzéknek fontos tanulsággal szolgálhat, és segítségével elfogadhatják, hogy
„a sokszínűségnél nincsen nagyobb erő”.
A Momentum Mozgalom elnöke, Fekete-Győr András szerint a kérdés nem az, hogy van-e esély a kormányváltásra, hanem az, hogy miből választhatnak a polgárok.
„Nem állunk meg, amíg be nem fejezzük a rendszerváltást,
tartozunk ennyivel magunknak, szüleinknek, őseinknek, hőseinknek” – emelte ki.
Fodor Gábor, a Liberálisok elnöke a 301-es parcellánál elmondott beszédében kiemelte, Orbán Viktor a 2002-es választási veresége óta minden erejével arra törekszik, hogy önmagát a nemzet, az ellenzéket és különösen a liberálisokat pedig az idegenek megtestesítőjeként állítsa be. Pedig maga is liberális volt egykoron – tette hozzá a volt miniszter.
Vona Gábor szerint ma nem elsősorban külföldi erőkkel szemben kell megvédeni a magyar emberek szabadságát.
„Nem valami külső veszély a szabadság legádázabb ellenfele, hanem sajnos a jelenlegi magyar kormány”
– fogalmazott a Jobbik elnöke. A politikus szerint Orbán Viktor neve szimbóluma a kivándorlásnak, hiszen úgy tűnik, hogy egyre többen mennek el itthonról, hogy külföldö boldogulhassanak.
A miniszterelnök-jelölt szerint meg kell akadályozni a menekültek betelepítését, és véget kell vetni a jelenlegi kormány hatalmának is. Úgy látja, a Jobbik a kormányváltó erő, amely „nem csak beszél róla, hanem bátran szembe is száll Orbán Viktorral és aljas kormányával”. Beszédében összetartásra szólított fel, mint mondta, „nem érdekel, hogy ki a jobb- és baloldali, nem érdekel, hogy ki a mérsékelt, és a ki a radikális, nem érdekel, hogy ki a konzervatív, és a ki a liberális”.
A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója emlékeztetett, hogy a Fidesz rendszerváltáskor hangoztatott programjában is hangsúlyos volt a nemzeti szuverenitás fontossága. Csizmadia Ervin szerint a kormánypárt politikájának legtartósabb eleme, hogy „nemzetállamok európájára van szükség, nem pedig valamiféle” európai egyesült államokra. A migránspolitika, és Soros György szerepének emlegetése a kormány politikájának legvitathatóbb pontja az elemző szerint.
Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédében elhangzott, hogy a nyugat nem ért minket, már 1956-ban sem értettek minket.
„Vajon a magyar jobboldal érti-e a nyugatot”
– tette fel a költői kérdést az intézetvezető. Kevés szándékot, törekvést lát arra, hogy az EU-ról kialakult „mumus-képet” árnyalják, és pozitív kontextusba helyezzék.
Csizmadia Ervin szerint az ellenzék sokkal kevesebbet beszél külpolitikáról, mint kellene. Ez azért is lenne fontos eleme a politikai kommunikációnak, mert a magyar választók annak alapján adtak bizalmat kétszer a Fidesznek, mert úgy érezték, a jelenlegi kormány a magyar társadalmat jól képviseli a nemzetközi közegben.
„Az ellenzéknek külpolitikailag kell felvennie a versenyt a kormánnyal”
– tette hozzá a szakértő.
Lánczi Tamás, a Századvég vezető elemzője szerint az ünnepi beszédekben mindenki a saját szavazótáborához szólt, aktivizálva a szimpatizánsokat. Elmondása szerint Orbán Viktor beszéde a szabadság és a nemzeti szuverenitás között forgott, aminek az egyik szemléltető eszköze Soros György és Brüsszel, „elsősorban azért, mert onnan éri támadás”. „Ez gyakorlatilag 2010 óta egy olyan fonál, amire a kormány összes intézkedését fel lehet fűzni” – véli a szakértő.
„Egy sikeres nyolc éven van túl az Orbány-kormány” – jelentette ki az elemző, aki hozzátette, hogy az elért eredményekről biztosan fog beszélni a kormány a kampányban.
„Mad Max-szerű állapotok vannak a baloldalon, gyakorlatilag mindenki saját magáért küzd”
– véli Lánczi Tamás, aki szerint ez már a Jobbikra is igaz, látszanak a belső konfliktusok. Nem csak az összefogást nem tudták tető alá hozni, de egy közös október 23-i programot sem állítottak össze, sőt egyenként sem mozgattak meg nagy tömeget – magyarázta a szakértő. Ha decemberig nem sikerül módosítani az erőviszonyokon, akkor kevés az esély az ellenzéknek kedvező eredményre a választásokon – tette hozzá.