Több javaslatot is tett a migrációs válsághelyzet kezelése érdekében a kormányfő, aki szerda este a visegrádi négyek miniszterelnökeivel és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt, csütörtökön pedig az Európai Néppárt majd az Európai Tanács csúcstalálkozóján vesz részt Brüsszelben.
Az MTI úgy értesült, hogy az Afrikából érkező migránsokkal kapcsolatban Orbán Viktor felvetette egy, a Törökország számára korábban létrehozotthoz hasonló pénzügyi alap felállítását, amelybe az uniós tagállamok hasonló arányban teljesítenének pénzügyi hozzájárulást, mégpedig közvetlenül Olaszországnak.
Róma pedig erre a pénzügyi keretre támaszkodva folytathatja erőfeszítéseit az Észak-Afrikából kiinduló migrációs hullám leállítására. "Olaszországot támogatni kell abban, hogy megvédje saját illetve Európa határait" - fogalmazott a miniszterelnök.
A Törökországgal kapcsolatos uniós álláspont kialakításának vitái során Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a török-EU viszony és a balkáni térség európai integrációja összetartozó kérdések, ezért ismét szorgalmazta Szerbia és Montenegró mielőbbi felvételét az Európai Unióba.
A két kérdésnek eltérő lehet a fogadtatása. Míg az Olaszországot segítő alap már más országok részéről is felvetődött, az unió balkáni terjeszkedésének témája vélhetően komoly vitákat vált ki.
Az Európai Tanács az M1 tudósítója szerint a migráció kapcsán hónapok óta csak olyan kérdésekről tárgyal - szándékosan -, amelyben egyetértenek. Ezért nem szerepel a napirenden a kvótaügy, és inkább a határvédelemről és például az unión kívüli megoldásokról egyeztetnek.
Változtatnának a dublini szabályozáson
Az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) csütörtökön megszavazta a közös uniós menekültügyi rendszert szabályozó dublini szabályozás reformtervezetét.
Az EP sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a szakbizottság képviselői 43 szavazattal, 16 ellenében fogadták el az uniós menekültügyi rendszer alapjait jelentő új szabályokat. A tervezet a menekültügyi kérelmek gyorsabb elbírálására, a felelősség tagállamok közötti kiegyensúlyozottabb megosztására irányul szolidaritási alapon.
A tervezet a szakbizottság döntését követően az EP plenáris ülése elé kerül, és a miniszterek tanácsának is el kell fogadnia.
Korábbi kapcsolat vagy elosztási kulcs
Az elfogadott szöveg szerint minden tagállamnak ki kell vennie a részét a menedékkérők befogadásából. A jövőben nem az a tagállam lenne automatikusan a felelős a kérelem elbírálásáért, ahol a menedékkérő az Európai Unió (EU) területére lép. A felelősség megállapításakor a menedékkérő és egy adott tagállam közötti kapcsolatok számítanának, úgy, mint a létező családi kapcsolatok, korábbi tanulmányok vagy korábbi érvényes tartózkodási engedély az EU területén.
Amennyiben nincsenek ilyen kapcsolatok, akkor a tagállamot egy fix elosztási kulcs segítségével jelölik ki, miután megtörtént a menedékkérő regisztrálása, a biztonsági ellenőrzés és a kérelem jogosultságának gyors kivizsgálása. Ennek célja az, hogy azoknak a tagállamoknak, ahová a menekülők megérkeznek, ne kelljen Európa nemzetközi kötelezettségeiből aránytalanul nagy részt vállalniuk.
Korlátoznák az uniós kifizetéseket
A szöveg kitér arra is, hogy azok a tagállamok, amelyek nem vesznek át menedékkérőket, vagy nem teljes körűen tartják be a szabályokat, csak korlátozottan férjenek hozzá az uniós forrásokhoz - közölte az uniós parlament sajtószolgálata.
Az M1 tudósítója szerint a bizottság álláspontja nem mindenhol érvényes az unióban, a tagállamokat tömörítő Európai Tanácsban név nélkül nyilatkozó források szerint holtpontra jutott az ügy, nincs közös nevező.