A kormány a "Földet a gazdáknak!" program keretében jelentős mennyiségű állami tulajdonban álló Natura 2000 területet értékesített. Sallai R. Benedek LMP-s honatya és 51 ellenzéki képviselőtársa a Natura 2000 földek értékesítésére vonatkozó szabályok megsemmisítését kérte az Ab-től azért, mert álláspontjuk szerint e földterületek természetvédelmi értékei kevésbé őrizhetőek meg, ha magántulajdonba kerülnek.
Kedden az Ab rámutatott: Magyarország biológiai sokféleségét - egyedeket, fajokat, élőhelyeket - lehetetlen csak a természetvédelmi területek védelmével megóvni, elengedhetetlen az ország területének több mint ötödét kitevő Natura 2000 földek szigorú védelme is.
Uniós védelem
A Natura 2000 földeken az élővilág védelme érdekében csak jelentős korlátozásokkal, a speciális természetvédelmi előírások betartása mellett lehet gazdálkodni.
A Natura 2000 szabályozásának alapja az uniós jogból ered, részletszabályait az egyes tagállamok alkották meg.
Az Ab kimondta: a hatályos magyar szabályozás nem ad a magántulajdonba kerülő Natura 2000 területeknek az állami tulajdonnal azonos szintű védelmet.
Jelenleg nincs olyan garanciális szabály, amely a Natura 2000 területek értékesítésénél biztosítaná a természetvédelmi szempontok megfelelő mértékű figyelembevételét, például a föld vevőjének kiválasztásakor. Továbbá az sem biztosított, hogy a magántulajdonba került földön az állami tulajdonúhoz hasonló szintű természetvédelmi ellenőrzés működjön tovább.
Az Ab szerint a jelenlegi szabályozás alapján az értékesítésre kerülő Natura 2000 területek kiválasztásakor nem természeti, hanem pénzben kifejezhető értékük,
az állami bevételek maximalizálása az irányadó.
Az Ab szerint tehát már a fennálló szabályozás mellett is egyértelműen csökken Magyarország biológiai sokfélesége. E miatt az Ab túllépett 1994-ben megfogalmazott tételén, mely szerint tilos a jogi szabályozás terén visszalépés, és ezúttal már azt a szigorúbb követelményt fogalmazta meg, hogy a szabályozás változatlansága mellett is alaptörvény-ellenes minden olyan intézkedés, amely a természeti állapot romlását vagy annak kockázatát vonja maga után.
Az Ab 2018. június 30-ig szabott határidőt
az Országgyűlésnek az új, immár alkotmányos szabályozás megalkotására.
Reakciók
LMP: bár az Ab
elutasította a beadvány minden visszamenőleges részét, vagyis amelyek a korábbi földeladások utólagos semmissé tételét célozták,
a jövőre vonatkozóan korlátokat határozott meg az állami földek értékesítése terén.
MSZP: a vidék életére nincs hatása a döntésnek, hiszen
a földeket már eladták, az ebből származó bevételeket pedig elköltötték
- értékelte a testület keddi döntését Gőgös Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő és Harangozó Gábor, a mezőgazdasági bizottság alelnöke.
Jobbik: a párt sajnálja, hogy a nemzeti termőföldek privatizációjának alapját adó jogszabályt nem semmisítette meg az Alkotmánybíróság (Ab), ugyanakkor üdvözli, hogy a testület a jövőre vonatkozóan korlátokat szabott azzal összefüggésben, miként kell bánni a termőfölddel. A Jobbik szerette volna, ha a döntést a testület visszamenőleg is alkalmazza, mert
megítélésük szerint az elmúlt két-három évben a nemzeti vagyont az állami földeket tekintve széthordták.
Így a testület már csak a nem létező nemzeti vagyonra szabott korlátokat, illetve a természeti értékek nagyobb oltalmára hívta fel a figyelmet - tette hozzá.
Földművelésügyi Minisztérium: A gazdáknak kedvez és a kormány agrárpolitikájának egyértelmű győzelme az Alkotmánybíróság (Ab) döntése a Nemzeti Földalapról. Az FM eleget tesz a szükséges jogalkotási feladatoknak, amelyek azonban nem befolyásolják az állami földeladások gyakorlatát. A földértékesítések az FM szerint nem veszélyeztették az érintett földvagyont, hiszen - mint írták - jelenleg is több mint 1,6 millió hektár föld van az állam tulajdonában.
Rossz a helyzet
Az Ab eljárása során megkereste a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóintézetét, melynek tájékoztatása szerint
Magyarország biológiai sokfélesége évről évre fél százalékkal csökken.
A globális trendek ennél is rosszabbak: a Természetvédelmi Világalap (WWF) adatai szerint a világ biológiai sokféleségében a pusztulás 1970 óta globálisan meghaladta az 58 százalékot, és
ilyen tendenciák mellett a biológiai sokféleség a harmadára zsugorodhat a 21. század végéig.