Sorsdöntő határozatra készül a Fővárosi Közgyűlés: nyílt levelet kaptak a képviselők

InfoRádió
2017. szeptember 22. 16:12
A Fővárosi Közgyűlés szeptember 27-én ismét dönteni fog a Csillaghegyi öblözet árvízvédelméről. Az e tárgyban készített, augusztusban Önökhöz is eljuttatott javaslat szerkesztőjeként fordulok Önökhöz és a nyilvánossághoz - írja nyílt levelében Lányi András.

Az előterjesztés a főpolgármester eddigi eljárásának betetőzése: a döntés előkészítése során mindvégig elkerülte a felmerült alternatív megoldások azonos mélységű vizsgálatát, a döntés felelősségét ellenben a Közgyűlésre hárítja - olvasható Lányi András nyílt levelében. (Lányi András a közelmúltban az InfoRádió Aréna című műsorának volt a vendége.)

Az általunk készített Javaslat a rendelkezésünkre álló idő rövidsége és az anyagi eszközök teljes hiánya miatt természetesen nem ellensúlyozhatja a parti mobilgát létjogosultságának igazolására megrendelt szakvélemények sokaságát. Szakértőink azonban tisztán árvízvédelmi szempontból is súlyos kétségeket fogalmaztak meg, melyeket újabban a műszaki és természettudományok más elismert képviselői is alátámasztottak. Ezért indítványoztuk és indítványozzuk a döntés elhalasztását, a szakmai álláspontok szembesítését, a megalapozó vizsgálatok és modellszámítások elvégzését.

Azonban felhívnám a tisztelt Közgyűlés figyelmét arra, hogy a mi Javaslatunkban került először sor a vitában mindvégig háttérbe szorított városrendezési és ökológiai szempontok kibontására. Ez pedig sarkalatos kérdés, mert a parti megoldás mellett érvelő szakanyagok 2012 óta ismételten hivatkoznak az érintett térség „egységes védelmére” illetve „jobb használatára”.

Az egységes védelem azonban az ártéri jelleg megszüntetését, a partszakasz természet-közeli állapotának felszámolását jelentené,

s annak lakás vagy egyéb célú sűrűbb beépítését. Ez nem szolgálja az itt üdülők illetve a partot rendszeresen felkereső fővárosiak érdekét, s nem minősül jobb használatnak. Jeleztük azt is, hogy Európa nagyvárosai éppen ellenkező stratégiát követnek a Római-parthoz hasonló, vízjárta területek hasznosításánál. A vízparti ökoszisztéma megőrzésével kapcsolatos jámbor óhaj, melyet több dokumentum tartalmaz, sajnos, összeegyeztethetetlen a mobilgát biztonsági követelményeivel, a megfelelő szélességű rézsű kialakításával, a tervezett mélyépítési munkálatokkal. Előnye ebből az áldozatból csak azoknak származik, akik az ártéri ingatlanok felértékelődésében érdekeltek. A telektulajdonosok árvízi biztonságáról javaslatunk szerint a telekhatárokon beül húzódó nyári gát gondoskodna. A partközeli építmények pedig részben felkészültek, részben felkészíthetők az időszakos elöntések elviselésére.

A főpolgármester-helyettes előterjesztésének egyoldalúságát súlyosbítja, hogy miközben a melléklet tartalmazza a tervezők véleményét Javaslatunkról, mellőzi a javaslattevők részletes válaszát erre a véleményre. A cáfolatok semmibevétele, a javaslattevőkkel szembeni vádaskodás nem segíti az elfogulatlan döntéshozatalt.

Érdemes megjegyezni, hogy az előterjesztésben hivatkozott MTA ad hoc bizottság álláspontja a jegyzőkönyvek tanúsága szerint nem volt egységes, a bizottság egyik tagjának különvéleményét a kiadott állásfoglalás is tartalmazza. Az OVF Tudományos Bizottsága pedig a parttól távolabb építendő mobilgátat javasol, és elsőbbséget követel a kavicsos part és a növényzet megőrzésének. A Nánási úti és a parti megoldást összehasonlító 2017-es tanulmányt a BMGE Geotechnika Tanszéke készítette. Anélkül, hogy megismételnénk az abban foglaltak súlyos hiányosságaival kapcsolatos véleményünket, jelzem, hogy ez a tanszék értelemszerűen nem lehet illetékes társadalmi előnyök és hátrányok, ökológiai értékek vagy városrendezési törekvések megítélésében, de a szivárgáshidraulikai kérdések is inkább a víz-közművekkel foglalkozó kollégák kompetenciájának körébe esnek.

Az előterjesztés ehhez képest azt sugalmazza, mintha szakértői vélemények állnának szemben az elfogult és erőtlen civil tiltakozással. Valójában az egyik oldalon a Műegyetem Vízközmű és Környezetmérnöki Tanszékének professzora és több tudós kollégája áll, a másikon az OVF által e célra létrehozott ad hoc bizottság; az egyiken az ELTE TTK Geofizikai Tanszékének vezetője, a másikon a BMGE Geotechnikai Tanszéke. A tervező Tér-Team vezetője ugyanolyan tájépítész(!), mint a mi rendezési javaslatunkat jegyző tervezőmérnök. Fontos volna a parti gát mellett érvelő urbanista vagy szociológus véleménye is, de ilyennel eddig nem találkoztunk. Mindezek alapján bátran állíthatjuk, hogy e vitában a tudós szakemberek véleménye megoszlik.

De szeretném leszögezni:

nem is volna méltányos egy politikai kérdésben a döntés felelősségét a szakemberekre hárítani.

A Római-part jövője, a Csillaghegyi öblözet árvízvédelme politikai kérdés a szó nemes értelmében. Egymással vetélkedő haszonvételi módok, társadalmi érdekek és szempontok között kell igazságot tenni. A döntéshozók felelőssége, joga és kötelessége, hogy hiteles képet nyerjenek az egymással ütköző véleményekről, képviselőiket bevonják a döntés-előkészítés folyamatába, és a tudományos szakértelmet ne egyik vagy másik megoldás igazolására vegyék igénybe, hanem a felmerült alternatívák azonos mélységű megalapozása céljából.

Mivel minderre eddig nem került sor, javaslattevő társaim nevében ismételten kérem, hogy ne döntsenek a főpolgármester-helyettes előterjesztéséről, amíg a méltányos feltételek között zajló nyilvános párbeszéd feltételeiről nem gondoskodtak, és a megalapozott véleményformálás lehetőségét nem biztosították a maguk számára.