Egységesen 12 évre emelkedik a korrupciós bűncselekmények elévülési ideje - döntött kedden a Büntető törvénykönyv (Btk.) módosításával a parlament.
Az ezúttal a Jobbik kezdeményezésére benyújtott, házszabálytól eltérő gyorsasággal tárgyalt indítványt 170 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés. A módosítás a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Staudt Gábor, a Jobbik frakcióvezető-helyettese az előző esti általános vitában azt mondta: javaslatuk arra a népszavazási kezdeményezésre reagál, amelyet Vágó Gábor volt LMP-s országgyűlési képviselő vezetésével nyújtottak be, és amelyről a Fidesz jelezte, parlament elé kerülése esetén támogatná.
A korrupciós bűncselekmények elévülésének meghosszabbításáról kezdeményezett népszavazási aláírásgyűjtés vasárnap indult el, mellé állt az MSZP, az LMP ("A Fidesz úgy fél a népszavazástól, mint a tűztől" - cikkünk itt), a Párbeszéd, az Együtt és a Momentum Mozgalom. A kezdeményezésben ugyancsak a 12 éves elévülési idő szerepel.
Több ellenzéki vélemény értelmében csupán az aláírás-gyűjtő kampánytól rémültek meg a kormánypártok, ezért tették okafogyottá a kezdeményezést, amire Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a napirend előtti felszólalások között azt válaszolta, hogy az aláírás-gyűjtés hecckampányt csinált volna egy marginális szabályozási kérdésből.
Mindemellett a Ház megszavazta az úgynevezett településképi kézikönyvek elfogadására az önkormányzatoknak adott határidő elhalasztására vonatkozó kormánypárti előterjesztést is. A szavazások után az illetékekről, a közjegyzőkről, a csődeljárásról, valamint a használati minták oltalmáról szóló törvények módosításáról kezd általános vitát az Országgyűlés.
Elítélték az ukrán oktatási törvényt
Egyhangú szavazással fogadta el az Országgyűlés kedden azt az ötpárti határozati javaslatot, amely "a jogtipró ukrán oktatási törvény elítéléséről és az ellene való fellépésről" szól.
A képviselők ebben felhívják Ukrajna felelős vezetőit arra, hogy tartsák tiszteletben a demokrácia és a jogállamiság közös európai értékeit, amelyeket valamennyi nyilatkozatukban mindeddig maguk is hangoztattak, és tartózkodjanak a jogszabály hatályba léptetésétől.
Az Országgyűlés megállapította, hogy az ukrán törvényhozás által szeptember 5-én elfogadott oktatási törvény súlyosan korlátozza a kárpátaljai magyarság számára az ukrán törvények által jelenleg biztosított oktatási és anyanyelvhasználati jogokat.
A jogszabály ahelyett, hogy az európai normáknak megfelelően, a közösségi önkormányzatisággal összhangban bővítené és védené az anyanyelven való tanulás jogát, a korábbi szinthez képest drasztikusan szűkíti azt - olvasható a határozatban, amely rögzíti, hogy a törvény ellehetetleníti a kisebbségi nyelveken folyó anyanyelvi oktatást és bezárásra ítél valamennyi, az ukrántól eltérő nyelven működő alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményt.
Az Országgyűlés most elfogadott határozatával felhívta a kormányt arra, hogy
- minden szükséges lépést tegyen meg a jogszabály hatályba lépésének megakadályozása érdekében,
- és erről adjon rendszeres tájékoztatást az Országgyűlés illetékes bizottságainak.
A jogszabály ellentétes a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának védelmére vonatkozóan Ukrajna által önként vállalt, különösen az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Koppenhágai Dokumentumában és Párizsi Chartájában, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Európai Biztonsági Chartájában és Asztanai Nyilatkozatában, az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában és Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményében, az Egyesült Nemzetek Szervezetének a Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatában, a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a jó szomszédság és az együttműködés alapjairól szóló szerződésben, valamint az Európai Unió és tagállamai, valamint Ukrajna között létrejött Társulási Megállapodásban foglalt kötelezettségekkel - sorolja a dokumentum.
A határozat szerint az érintett jogszabály emellett sérti Ukrajna alkotmányát, amely szerint új törvények elfogadása vagy hatályban lévő törvények módosítása nem szűkítheti a már meglévő jogokat; sérti továbbá azt a passzust is, amely tiltja az etnikai és nyelvi alapon történő megkülönböztetést.