Bónuszt kapnak a túlterhelt mentőállomások dolgozói – írja Magyar Idők. A tervek szerint már novembertől kiemelt juttatást kapnak az átlagosnál nagyobb munkaterhelésnek kitett mentőállomások dolgozói. A dolgozónként átlagosan évi bruttó 70–100 ezer forintos bónuszt saját forrásból fedezi az Országos Mentőszolgálat.
A Magyar Nemzet arról ír, hogy testkamerát kaphatnak a BKV-ellenőrök. A lap kiemeli, hogy a BKK módosítja üzletszabályzatát, az új szabályok között már szerepel az online értékesítési szolgáltatás, a jegyellenőrök testkamerával történő felszerelésének lehetősége, a kutyaszállítás és annak feltételei, a panaszkezelés jogszabályi változásainak átvezetése, valamint a BKK agglomerációs autóbusz- és HÉV-vonalakkal összefüggő feladatainak szabályozása is. A javaslatra a BKK a közzétételt követő 15 napban várja a hozzászólásokat.
A Világgazdaságban arról lehet olvasni, hogy a jövő hónapban átadják Magyarország első cseppfolyósgáz-töltő állomását, amelyen sűrített gázt is lehet majd tankolni. Egyes nehézgépjármű-flották tulajdonosai már készülődnek az új lehetőség kihasználására.
A Portfolio a fogyasztóbarát lakáshitelekről készített összeállítást. A portál kiemelte, hogy lassan az összes magyar nagybank és takarékszövetkezet előáll fogyasztóbarát ajánlatával. A Portfolio gyűjtése szerint, ha 20 évre veszünk fel 10 millió forintos lakáshitelt 250 ezer forint feletti jövedelemmel, akkor jelenleg 57 ezer és 76 ezer forint között szóródik a törlesztőrészlet attól függően, melyik bankot és melyik kamatperiódust választják az ügyfelek.
Változás jön a klímaberendezéseknél - írja a Napi.hu. A szakportál hozzátette, hogy több lépcsőben szigorítja az állam a klímaberendezésekre vonatkozó előírásokat, a többi között változnak a forgalomba hozatali szabályok. Az EU fokozatosan készíti el az energiával működő termékek hatásfokait szabályozó rendeleteket, amelyek automatikusan alkalmazni kell minden tagállamban.
A Magyar Idők arról közöl cikket, hogy jelentős létszámcsökkenés tapasztalható a közfoglalkoztatásban a Belügyminisztérium adatai szerint, amelynek egyfelől a kedvező munkaerőpiaci helyzet, másfelől pedig a közmunkásfizetés és a minimálbér közötti nagyobb különbség az oka. A tárca szerint tavaly jelentősen csökkent azok száma, akik hosszú távon, tehát legalább 1 évig vállaltak közmunkát. Az adatok szerint továbbra is magas azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik tartósan a közfoglalkoztatásban maradnak, de itt is elkezdődött a csökkenés.