Közel a katasztrófa: Magyarország meddig képes ellenállni?

InfoRádió
2017. szeptember 9. 08:32
Megjelentek a Tiszában a mikroműanyagok, amelyek máshonnan az emberi szervezetbe is bekerülhetnek. Önmagukban is károsak, de rákkeltő szennyeződések is megtapadnak a felületükön. Vajon az ivóvizünkben mennyi van ezekből? Magyar szakembereket kérdeztünk.

Láthatatlan mikroműanyag rostok szennyezik a városi csapvíz 83 százalékát világszerte, a szennyezés az Egyesült Államokban eléri a 92 százalékot, míg Európában 72 százalékos - állítja egy jelentés, amelyet a napokban publikáltak.

A szövetségnek nincsenek még erre vonatkozó adatai, mivel a témával csak most, az Egyesült Államokból érkező hírek hatására kezdtek el foglalkozni - mondta az InfoRádió kérdésére Nagy Edit, a Magyar Víziközmű Szövetség főtitkára. Hozzátette: a szakma eddig nem találkozott ezzel a problémával és Magyarországon nem is végeztek ivóvízből ilyen vizsgálatokat.

Most a szövetség megrendel mintákat, amelyeket Németországban vizsgálnak majd, mivel legközelebb ott végeznek ilyen méréseket.

A főtitkár szerint nem kell aggódni emiatt, mert Magyarországon 96 százalékban mélységi vizekből szolgáltatják az ivóvizet, és ezekbe a vízbázisokba a mikroplasztik nem juthat el.

A hormonoktól és a gyógyszermaradványoktól sem kell tartani,

mert ezek is csak a felszíni vizekben jelentkeznek.

Természetesen a mikroműanyagok (az 5 milliméternél kisebb műanyagdarabok) felbukkanásának lehetőségét a magyarországi ivóvizekben nem lehet elméleti alapon kizárni, de az kijelenthető, hogy a PET-palackok lebomlása viszonylag hosszadalmas, ezért nem valószínű, hogy a rétegvizekben is fellelhetőek legyenek ezek az anyagok. Jelenleg a tengervizekben és bizonyos folyóvizekben jelent meg ez a szennyezés - mondta a főtitkár.

A Magyar Víziközmű Szövetség egy közleményt is kiadott, amelyben hangsúlyozzák: "fontos, hogy szemléletváltással, környezettudatos magatartással próbáljunk megelőzni azt a katasztrófát, amely előbb utóbb várhatóan be fog következni, ha nem figyelünk és nem óvjuk környezetünket és vízbázisainkat. Sajnálatos módon a Szövetségnek is tudomása van arról, hogy

a Tiszában már megjelentek a mikroműanyagokkal kapcsolatos szennyeződések

(lásd később - a szerk.). A Felső – tiszai országokból származó és érkező PET-palack-szigetek összegyűjtésére már több akció is indult.

Sajnálatos módon ezeknek a szennyeződéseknek a károsító hatása már megjelent, tudunk erről, éppen ezért is fontos, hogy észnél legyünk, figyeljünk!"

A Szövetség megkezdte az információgyűjtést és megtudta, hogy a tanulmányt a Földön mindösszesen 159 db vízmintára alapozva készítették el, és ezekből a mintákból csak 18 db érkezett Európából. Arról még egyelőre nincs információ, hogy ennek aránya felszín alatti és felszíni vizek tekintetében hogyan oszlik el, de a MaVíz folytatja a tanulmánnyal kapcsolatos kérdések feszegetését és az azzal kapcsolatos friss információkról mihamarabb tájékoztatást ad a lakosság és a sajtó számára is.

A Magyar Víziközmű Szövetség megerősíti azt a tényt, amely szerint a hazai csapvíz minősége kiváló és bármikor bátran fogyasztható - olvasható a szövetség közleményében.

Nem bomlanak le

A klasszikus műanyagok, például a polietilén, polipropilén nagyon ellenállóak a környezeti hatásoknak. Viszont az anyagok öregszenek és egyre kisebb darabokra esik szét, de még ezek sem kicsik vagy olyan szerkezetűek, hogy a mikroorganizmusok hozzáférjenek.

Megjelent a Tiszában

Először mértek és mutattak ki mikroműanyagokat magyarországi vizekben. A Tisza felső szakaszán végzet mérés szerint a folyamban megtalálható mikroműanyag mennyisége hasonló, mint amit a környező országok mérései mutattak.

"A 300 mikrométeres szűrőnk adatai összehasonlíthatók a nemzetközi eredményekkel. Ezen a szűrőn 4 részecske mutatkozott köbméterenként. Ugyanennyit mutattak ki olaszországi tavakban. A Rajna legszennyezettebb szakaszán 15-20 részecske mutatható ki köbméterenként. De ha a sűrűbb, 15 mikrométeres szűrőnket nézzük, akkor egy nagyságrenddel nagyobb eredményeket kapunk, vagyis 70-80 részecskét is foghatunk egy köbméter vízben a Tiszán" - mondta el Bordós Gábor, a Wessling Hungary Kft. projektmenedzsere.

Ezek a mikroműanyagok megjelennek a táplálékláncban, bár olyan leírás még nincs, hogy emberekben is megjelent volna, ezt csak feltételezik. Állatokban viszont már többször is kimutatták halakban és kagylókban.

"A kutatók egyik kedvenc vizsgálati állata az ehető kékkagyló, amelyben már megtalálták a mikroműanyagot, és ennek révén feltételezhető, hogy az emberi táplálékláncba is bekerülnek ezek a szennyeződések az élelmiszereken keresztül" - mondta a szakember.

Bordós Gábor hozzátette: a mikroműanyagok felületén megtapadó, a vizeinkben amúgy is jelenlévő alapvetően szerves szennyezőanyagok is gondot jelenthetnek. Ezen szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentését és monitorozását uniós irányelvek írják elő, de még mindig sikerült ezeket teljesen kiiktatni az ipari működésünkből és a mindennapi életünkből. Emiatt egyes folyószakaszokon és tengerekben jelentősebb koncentrációban lehetnek jelen ezek a szerves szennyezőanyagok. 

"A mikroműanyagok fizikai-kémiai tulajdonságaiból adódóan a szennyezőanyagok a felületükhöz kötődhetnek, ott koncentrálódhatnak, és az élőlények, az ember szervezetébe juthatnak. Így tehát nemcsak a mikroműanyagok okozhatnak fizikai problémát, hanem a felületükön megtapadó egyéb szerves szennyezőanyagok is. Ráadásul a műanyagból is oldódhatnak ki káros anyagok".

Több olyan szennyezőanyag is megkötődik ezeknek az apró műanyagdaraboknak a felületén, amelyet különböző adatbázisok bizonyítottan rákkeltőként sorolnak be.

KAPCSOLÓDÓ HANG:
Mikroműanyag a csapvízben
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Mikroműanyagok a Tiszában és más vizekben
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást