Milyen ellenőrzésen esnek át ezek a gépek Magyarországon - tette fel a kérdést a hvg.hu. A vurstliban felállított eszközök felügyeletét egy 2007-es rendelet szabályozza. Ez három különböző osztályba sorolja a berendezéseket, a legveszélyesebbeket évente kell ellenőriznie az erre kijelölt társaságoknak, és háromévente szétszerelt állapotban is átnézik, hogy az esetleges rejtett hibákat, belső deformációkat feltárhassa a vizsgálat. Ezt Madaras Botond, az egyik kijelölt szervezet, az EMI-TÜV SÜD vezetője, mondta el a hvg.hu-nak.
Az országban még egy ilyen szervezet van, ahol lehet tanúsíttatni a körhintákat, forgóhintákat, átfordulós hintákat, hullámvasutakat és más berendezéseket egészen a színpadi sátrakig, ez pedig a Budapesti Műszaki Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszéke.
A rendelet szerint a tanúsító helyeknek megfelelőségi tanúsítványt kell kiadnia,
hitelesítenie kell az üzemeltetési naplót, amelyben "feltünteti az előírásnak megfelelő szerelést, az üzemórák számát, valamint az üzemelés közben bekövetkezett esetleges hibákat és azok elhárítását". Ennek az eszköz közelében kell lennie.
A lap úgy tudja, a várpalotai balesetben érintett körhintát a BME minősítette (az biztos, hogy nem az EMI-TÜV ellenőrizte, márpedig csak két minősítő cég van). Ugyanerre hivatkozik a keddi Borsnak nyilatkozva a hinta tulajdonosa, Greznár Attila, aki az InfoRádiónak is nyilatkozott.
A Banzai nevű játékot egy holland gép mintájára készíttette el Tiszafüreden, de nemsokára újra kellett gyártatnia az egyik öttonnás elemét, mivel instabilnak tűnt a szerkezet. Azt már Tatán készítették el, és a tulajdonos állítása szerint a szerkezetet június 13-án a műszaki egyetemen engedélyezték.
Madaras azt is elmondja, hogy az ellenőrző szervezet mellett
fontos tényező az üzemeltető szerepe, akinek naponta-havonta el kell végeznie bizonyos karbantartási feladatokat.
A mutatványosok eszközeit korábban a fogyasztóvédelem ellenőrizte, majd a kormányhivatalok hatáskörébe került ez a feladat. Nekik nincs könnyű helyzetük, hiszen több száz cég foglalkozik ilyen eszközök működtetésével, és még több a kisebb, egy-két eszközt működtető (gyakorlatilag kényszer-)vállalkozás, akinek esetenként egyetlen elektromos rodeóbikája van.
Sok rendezvénygazda jogszabályszerű megfelelést köt ki ezeknél az eszközöknél, azaz, hogy mindent szabályosan lehet csak üzemeltetni. Maga az ellenőrzés először szemrevételezést jelent, a gépezetet is átvizsgálják, van menetpróba is. Tüzetesnek tűnik a protokoll, de Madaras mégis úgy látja, a helyzet messze nem tökéletes. Nem tökéletes, mert sok gép nem megy át a vizsgálaton, az üzemeltetők sokszor nem elég profik és szakképzettek. Ha a tanúsító cég hibát tár fel, akkor csúszik a tanúsítvány kiadása, mert ki kell javítani a hibákat.
"Nem egyedi eset, hogy megfelelő dokumentumok nélkül üzemeltetnek" ilyen eszközöket
– mondja Madaras. Az ellenőrzés szúrópróbaszerű, és sok olyan rövid rendezvény van, amire egyszerűen nem jutnak kormányhivatali ellenőrök. Madaras úgy fogalmaz, ezek a gépek nem egy autógyár szintű üzemben készülnek, ezért jobban kéne szabályozni az ellenőrzéseket.
A simlis ügyeskedők kiszűrése a szakma érdekvédelmi szereplőinek is érdeke.