A Magyar Idők arról ír, hogy a véradók adataira is hajtanak a kiberbűnözők. Az Országos Vérellátó Szolgálat szerint az utóbbi hetekben több bejelentés érkezett hozzájuk, miszerint a véradó állomások nevében illetéktelenek próbáltak meg adatokhoz hozzájutni adatvesztésre, adategyeztetésre való hivatkozással. A szervezet felhívta a figyelmet arra is, hogy a donoradatok hiánytalanul rendelkezésre állnak, így sem adatgyűjtést, sem adategyeztetést nem folytat. A kiberbűnözés minden évben milliárdos veszteséget okoz a felhasználóknak.
A Magyar Nemzet szerint hiába hatályos már június vége óta a civiltörvény, egyelőre egyik, bojkottot hirdető szervezet sem kapott ügyészi felszólítást a jogszabály betartására. A lap információ szerint az egyesületek számára még rengeteg a kérdőjel: nem tudni például, hogy mikortól kell számolgatni a külföldről kapott pénzeket, mint ahogyan az sem egyértelmű, hogy melyik szerv vizsgálja majd át a több mint hatvanezer civil szervezet beszámolóját.
A Világgazdaság arról ír, hogy a nyári rendezvények az idén is megdobták az autókölcsönzők forgalmát. A Fina vizes világbajnokságnak, a Formula -1-nek, a győri ifjúsági olimpiai fesztiválnak is köszönhetően egyre több turista érkezik Magyarországra, részben a budapesti repülőtéren keresztül. Ez kedvező az autókölcsönző cégeknek is, hisz a repülővel érkezők nagy része autóval folytatja útját. Egy autókölcsönzéssel foglalkozó cég vezetője a lapnak azt mondta: a csúcsidőszak júliusban és augusztusban van. Ebben az időszakban például 10-15 százalékkal volt nagyobb a júliusi forgalom az egy évvel korábbinál.
A Portfolio arról ír, hogy mivel gőzerővel zajlanak az EU-pályázatokhoz kapcsolódó kifizetések, de Brüsszelbe még nem küldött ki számlacsomagot kifizetés céljából a kormány, ezért likviditáshiány lépett fel egyes uniós programoknál, így összesen 700 milliárd forintos mozgástérnövelésről döntött a kormány egy minapi határozatban. A lap úgy tudja, hogy a 2014-2020-as uniós ciklusban már évente kell Brüsszellel pénzügyi elszámolást végeznie a tagállamoknak. A mostani lépés egyébként nem példátlan, de mégis nagy jelentőségű, tavaly ősszel is történt már hasonló.
A napi.hu szerint több mint egy éve döntött a brit függetlenségi népszavazás résztvevőinek többsége a Brexitről, ám a londoni kormány még mindig nem tudja, mit akar elérni az EU-val folytatott kilépési tárgyalásokon. Az Egyesült Királyságnak szüksége van egy átmeneti periódusra, amikor a kereskedelem területén még érvényben lesznek az uniós kötelezettségei és jogai. Ez alatt az idő alatt módja lenne lefolytatni az új feltételekkel kapcsolatos tárgyalásokat, amihez sokkal több idő kell, mint a 2019 márciusáig hátra lévő másfél. A kormány tagjai heteken át csak vitatkoztak azon, kell-e egy ilyen átmeneti időszak vagy sem. Az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy közeledtek egymáshoz az álláspontok.
A Világgazdaság információi szerint nőtt az első félévben a kihelyezett vállalatok hitelek mennyisége: az éven belüli kamatperiódusú, nem pénzügyi tevékenységet folytató vállalatoknak nyújtott kölcsönök állománya meghaladta a 980 milliárd forintot, ami bő másfélszerese egy egy évvel korábbinak. Bővült az első félévben a vállalati hitelek állománya is. Figyelemre méltó a portfolión belül jelentős mértékben nőtt az öt évnél hosszabb lejáratú, javarészt beruházási célú kölcsönök aránya.