„Politikai okokból – ezek eltérőek lehetnek – büntetni akarják az országot, mert Brüsszel szempontjából rebellis álláspontot képvisel, a migrációs kérdésben pedig azért, mert a föderatív vs. erős nemzetek Európája kérdésben nem az előbbi oldalán áll.”
Deutsch Tamás szerint
a lengyel kormány döntéseit a szabadságjogok megsértésének állítják be.
„Politikai okokból, szabadságjogi érveléssel valójában közjogi kérdésekbe szól bele Brüsszel. Megítélésem szerint ez zajlik most Lengyelországban. Az alapvető közjogi kérdés, hogy egy adott ország az alkotmányos berendezkedését, a bírói szervezetrendszerét, a legfőbb bírói testület személyi összetételét hogyan állapítja meg. Szerinte ezek a törvények az európai alapjogi charta különböző rendelkezéseit sértik, ezért kell a közjogi szabályt megváltoztatni.”
A Fidesz európai parlamenti képviselője szerint
érdemes lenne bírói úton dönteni az uniós szervek joggyakorlatáról.
„Érdemes végiggondolni, hogy nem jött-e el az ideje annak, hogy európai bírói fórumhoz lehet fordulni annak a kérdésnek a tisztázása érdekében, hogy véget-e lehet végre vetni annak az európai bizottsági gyakorlatnak, amelynek alapján uniós tagország közjogi kérdéseibe szól bele.”
Deutsch Tamás úgy érzi, az európai uniós intézmények a hatáskörüket túllépve próbálnak intézkedni a tagállamokkal szemben.
Digitális jólét
2018-ban esély lehet arra, hogy a 16 és 74 év közöttiek akár 80 százalékánál többen is internetezhetnek Magyarországon - mondta a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos. Deutsch Tamás hangsúlyozta, a cél, hogy a legtöbb magyar állampolgár profitáljon a digitalizáció vívmányaiból.
„Az Európai Unió minden évben felmérést készít arról, hogy a 16-74 év közötti polgárok hány százaléka internethasználó. Másfél esztendővel ezelőtt Magyarországon ez a mutatószám 72 százalék volt, ami aztán 6 százalékkal nőve elérte a 78 százalékot. Az Európai Unió átlaga 79 százalék. Reális az esély, hogy Magyarországon 2018-ban több százalékponttal 80 százalék fölé is emelkedik az internethasználók aránya.”
Deutsch Tamás arról is beszélt, hogy az Európai Unióban hogyan mérik az egyes országok digitális fejlettségét.
„Az egyik a DESI-index, ami négy alapvető szempont alapján állapítja meg az uniós országok digitális fejlettségének szintjét. Ezek: mennyi az internethasználók száma, milyen az infrastrukturális fejlettség, a gazdasági digitális átalakulása szempontjából hogyan néz ki a nemzetgazdaság, illetve a közszolgáltatásokat milyen módon lehet igénybe venni, az e-ügyintézésnek milyen a jelentősége. Ezekben Magyarország az Európai Unió harmadik harmadához tartozik jelenleg. Ha öt év múlva nem leszünk az első harmadban, annak is legalább a közepén,
akkor valamit elrontottunk,
mert minden lehetőség – anyagi források, társadalmi és politikai egyetértés és megfelelő program – rendelkezésünkre áll.”
Deutsch Tamás hangsúlyozta, a cél, hogy a legtöbb magyar állampolgár profitáljon digitalizáció vívmányaiból.