Nehéz szembesülés: dermesztő adatok a magyar egészségügyről

Második évben jelentkezik a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet az Egészségjelentéssel. A számok 2014-esek - a számítás bonyolult, a tanulmány pedig friss, mindössze néhány napja publikálták - írta a Heti Válasz.

• 2014-ben 17.677 halálozás lett volna hazánkban elkerülhető megfelelő egészségügyi beavatkozással, vagyis az összes halálozás 14 százaléka.
• A legrosszabb a helyzet a 65 éves kor alattiaknál, mert közülük minden negyedik (27%), mintegy 8600 haláleset nem következett volna be, ha szükséges ellátást és a megfelelő időben kapta volna meg a beteg.
• A nem idősek mellett a férfiak a legveszélyeztettebbek, mintegy tíz százalékponttal nagyobb a kockázatuk, hogy nem kapják meg időben a megfelelő kezelést és ennek hiányába belehalnak.

A Heti Válasz megjegyzi, hogy a számok rosszak, de nem a valaha volt legrosszabbak. Hazánkban 2005 óta folyamatosan csökken az egészségügyi ellátással elkerülhető halálozás.

• Az elvesztett egészséges évek 80 százalékáért a viselkedés, az életmódunk hibáztatható, vagyis mi magunk. A fiataloknál jóval magasabb a rendszeres testmozgás aránya, de az idősek körében ijesztően rosszak az értékek.
• 2014-ben 32.487 halálozást, tehát minden negyedik (26%) halálesetet megfelelő népegészségügyi beavatkozásokkal meg lehetett volna előzni.
• a 65 éves kor előtt elhunyt magyar nők közül több mint felét, (54%), a férfiaknál pedig csaknem háromból kettőt (58%), azaz összesen 17.905 halálesetet lehetett volna megfelelő népegészségügyi tevékenységgel megelőzni (dohányzásról való leszokás, alkoholfogyasztás csökkentése, testmozgás, helyes táplálkozás).

Vezetik a nők az EU listáját

Nemzetközi összehasonlításra alkalmas adatok csak 2013-ra vannak, az EUROSTAT számításai szerint Magyarország összességében a harmadik, de a magyar nők a legrosszabb (első) a férfiak pedig a harmadik helyen szerepeltek az EU 28 tagországának megelőzhető halálozás szerinti csökkenő rangsorában.