Az építésügyi bürokrácia csökkentése során három nagy lépésben törölték el a lakóépületekre vonatkozó építési engedélyt, az új szabályrendszert az építési törvényhez kapcsolódó, április végi módosításcsomag tette teljessé. Ezt júniusban egy kormányrendelettel egészítettek ki, az abban foglaltak június 20-án és 28-án, vagyis ezekben a napokban lépnek hatályba.
Az építési és az építésfelügyeleti bírságot a 300 négyzetméter feletti egyszerű bejelentések tekintetében – a többi bírságtételhez képest – a legmagasabb mértékben állapították meg - mondta a VG.hu-nak Jámbor Attila ügyvéd, egyetemi oktató, az Építésijog.hu szakportál szerkesztője.
Az ügyvéd szerint a jogalkotók ezzel akarták jelezni, hogy az egyszerű bejelentés adta bizalommal visszaélőket mindenki másnál súlyosabban büntetik.
Aki például 300 négyzetméter összes hasznos alapterület felett nem csak egylakásos épületet épít, vagy nem saját részre építkezik, az
40 millió forint feletti építésügyi bírságot is fizethet.
A bírság szorzója az épület készültségi fokától és nagyságától függ, a négyzetméterenkénti érték 140 ezer forint, és ezeket összeszorozva lehet eljutni több tízmillió forintig.
A bizonytalan helyzetet az okozza, hogy
a helyi építési szabályok egyes rendelkezései akár különféle módon is értelmezhetők,
és az építési törvény vonatkozó felsorolása is fejtörést okoz a szakembereknek.
Az utólagos jogvita minden következményét az építtető viseli, akit a helyi építési szabályzat megsértése esetén
a háza elbontására, átalakítására kötelezhetnek.
Korábban, tavaly májusig utólagos fennmaradási engedéllyel és építésügyi bírság megfizetésével a kisebb, közérdeket nem sértő eltéréseket legalizálni lehetett, most viszont nincs ilyen jogszabályi lehetőség, csak a bontás. Ez az épület elkészültét követő tíz éven belül fenyegeti a tulajdonost - emlékeztetett a Világgazdaság.