Azokra a gyerekekre is igényelni lehetne az évi kétszeri természetbeni juttatással járó rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, illetve az ingyenes vagy kedvezményes étkezésre, valamint a térítésmentes tankönyvre jogosító hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű státuszt, akiknek nincs állandó lakcíme vagy bejelentett tartózkodási helye – áll az előterjesztésben.
Nem biztos azonban, hogy a tervezett intézkedés valódi segítséget hoz az érintett gyerekeknek. Ahhoz ugyanis, hogy az állandó otthon nélkül élő gyermekek hozzájussanak ezekhez az ellátásokhoz, a szülőnek el kellene árulnia, hogy valójában hol tartózkodik a család. Márpedig sok esetben éppen a szállásadó nem engedi a bérlőket bejelentkezni a lakásba, mert nem akar az albérleti díj után adót fizetni.
A kunyhókban, viskókban élő családok pedig attól tartanak, elveszik tőlük a gyermeküket, ha kiderül, milyen körülmények között élnek.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által jegyzett tervezet szerint ha az ellátásokat kérelmezőnek csak településszintű lakcíme van (a fővárosban valamelyik kerületet kell megjelölni), akkor az érintettnek az ellátás igénylésére szolgáló formanyomtatványon nyilatkozatot kell tennie a vele életvitelszerűen együtt élő családtagjairól.
Ezzel tehát igényelhet ellátást, csakhogy ebben az esetben a „Tartózkodási hely” rovatban
azt a címet is fel kell tüntetnie, ahol bejelentés nélkül, de életvitelszerűen tartózkodik.
A rendelettervezet ráadásul azt is tartalmazza, hogy amennyiben a gyermek lakóhelye érvénytelennek vagy fiktívnek bizonyul, akkor a jegyzőnek, illetve a járási hivatalnak haladéktalanul értesítenie kell az illetékes család- és gyermekjóléti szolgálatot.
Félő tehát, hogy sok bajban lévő család nem fog élni a lehetőséggel – attól tartva, hogy megfelelő otthon hiányában elveszik tőlük a gyermeket –
nem jelentkeznek majd a támogatásért, pedig az ingyenes juttatások létfontosságúak lennének a rászoruló gyermek megfelelő ellátása szempontjából.