A megkérdezetteknek átlagosan majdnem hat közeli (5,4 fő) családtagja, vagy ismerőse vándorolt külföldre az elmúlt pár évben és lényegében ugyanennyien (5,6 fő) vállalnak tartósan munkát külföldön. Mindkét adat kisebb, mint amit a két évvel ezelőtti, hasonló témában végzett felmérés mutatott
A válaszadók majd háromnegyede érintett (71 százalék), és vándorolt ki, vagy vállal tartósan munkát közeli családtagja, ismerőse. A Fidesz-szavazók alacsonyabb érintettségről számolnak be (60 százalék), míg a Jobbik- és MSZP-szavazók, valamint a bizonytalanoké magasabb (83, 78 és 73 százalék).
A Publicus felmérése szerint
a 30 év alatti korosztályban a megkérdezetteknek 85 százaléka érintett,
és minél idősebbek voltak a válaszadók, annál kevesebben számoltak be erről: a legidősebb, 60 év felettiben 56 százalék tapasztalta, hogy külföldre mennek a környezetéből. Iskolázottság szerint a legalacsonyabb érintettségről a 8 általánost végzettek számoltak be (61 százalék), míg a szakmával, érettségivel, vagy diplomával rendelkezők között jóval magasabb az érintettek aránya, kisebb is köztük a különbség (73, 75 és 78 százalék).
Azt, hogy a jövőben maga is vállalna munkát külföldön, a válaszadók 15 százaléka mondta – ez nagyságrendileg 1,2 millió főt, a velük távozó kiskorú családtagokkal ez akár másfélmillió főt jelent. A fiatalok körében különösen magas ez az arány, 37 százalékuk tervezi, hogy külföldön próbál szerencsét.
A külföldön munkát vállalni szándékozók leginkább
- az alacsony fizetéseket (55 százalék),
- a bizonytalan jövőt (28 százalék),
- és a hazai politika, közélet viszonyait (27 százalék) említik okként.
Többen említették még az állástalanságot, illetve a bizonytalanságot, és a kilátástalanságok mint az esetleges külföldi munkavállalás okát (6-13 százalék). Viszont meglehetősen kevesek számára elsődleges ok a szakmai kihívás, a tapasztalatszerzés, a világlátás, vagy akár a nyelvtanulás.
A megnövekedett kivándorlásért a legtöbbek szerint az alacsony fizetések (43 százalék), a Fidesz kormány és Orbán Viktor (26 százalék), valamint a rossz gazdasági helyzet (12 százalék) a felelősek. 7 százalék említi az okok között az előző kormányokat, és szintén ennyien azt, hogy nincs elég munkahely – állapította meg a kutatás.