A melanóma a bőr pigmenttermelő sejtjeinek, a melanociták rosszindulatú burjánzása – magyarázta a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika professzora. Azt azonban nehezen lehet körülírni, mitől alakul ki,
mi készteti ezeket a sejteket a rosszindulatú elfajulásra, ma még ezt senki nem tudta tisztázni
– tette hozzá Wikonkál Norbert.
„Egyértelmű az a megfigyelés, hogy az évek során, különösen a fiatal korban elszenvedett
napégések és a későbbi melanóma kialakulása között van összefüggés,
tehát a bőrgyógyászoknak az a tanácsa, hogy a napégést el kell kerülni.”
Azt azonban nem lehet kijelenteni, hogy annál, aki nem égett le, nem alakulhat ki melanóma, hiszen a kialakulási mechanizmusa még nem ismert – hangsúlyozta a professzor. Wikonkál Norbert hozzátette, az biztos, hogy az immunrendszernek jelentős a szerepe.
„A terápiákból tudjuk, hogy egy terjedőben lévő melanómát immunterápiával föl lehet tartóztatni.”
Nem ismerjük a genetikánkat, azt igyekezzünk kontrollálni, amit lehet, a melanóma kialakulásának egyik kockázati tényezőjét jelentő napégés tipikus ilyen – hangsúlyozta Wikonkál Norbert.
„A bőrgyógyászoknak továbbra is az a tanácsa, hogy
11 és 15 óra között ne menjünk napra,
mert ekkor erős a napsugárzás, ha valaki tévesen méri fel, mit bír el a bőre, akár csak néhány perccel hosszabb időt van kint, a napégés kockázata az intenzív UV-sugárzásos időszakban jelentősen megnő. A biztonság kedvéért javasoljuk ennek az időszaknak a kerülését.”
Wikonkál Norbert cáfolta, hogy csak 11 és 15 óra között lehet a szervezet számára létfontosságú D-vitamint beszerezni, előtte és utána is lehet D-vitamint szintetizálni.
„15 perces szabadban töltött idő alatt megtörténik a napi D-vitamin szintézis.
Akkor sem szerzünk többet, ha tovább vagyunk a napon”