Bozai János szerint hiába volt ott mellettük az intézmény, és hívtak szakszerű segítséget, egy buszvezetőn és egy másik nőn kívül sokáig senkit sem érdekelt a várandós nő sorsa. A sofőr elmondta, hogy hajnali 01.48-kor érkezett a kórház főbejárata elé, ahol ketten álltak.
Egyikük, egy mosolygós, kedves nő be akart szállni az autóba, de hirtelen elkezdett rángatózni, és összeesett. A taxit egy másik hölgy rendelte, aki szintén ekkor jött ki a sürgősségi osztályról, és azonnal a segítségére sietett.
Tudta, hogy a másiknak epilepsziás rohama van. Fogta a fejét, míg én azonnal telefonáltam a mentőknek.
A telefonban azonban annyit mondott a diszpécser, vigyázzunk a nő fejére, és menjek be a kórházba segítségért, mert kocsit nem tud küldeni.
Közben a kórházból kihajtó mentőből kinézett ugyan egy férfi, de nem álltak meg segíteni – fejtette ki lapunknak Bozai János.
A kórház főbejárata zárva volt, nem működött a világítás és a csengő sem. A portás nem reagált semmire, hiába rúgta a taxis az ajtót és dudált.
Ezután ismét telefonáltak a mentőknek, a sofőr akkor már indulatosabban közölte, hogy ha nem jön segítség, és az utcán hal meg a nő, azt nem hagyja annyiban. Ennek ellenére ugyanaz a kezelő közölte, hogy nem küld mentőt, menjen a taxis segítségért.
A kórháznak a férfi szerint körülbelül 800 méterrel odébb van az éjszaka használható mentőbejárata, de nem tudtak elmenni oda, mert nem hagyhatták ott a várandós nőt.
– A beteget egyik kezemmel lefogtam, a másikkal telefonáltam, miközben a másik hölgy a fejét tartotta. Az akkor érkező éjszakai 123-as busz vezetője megállt, és megkérdezte, hogy tud-e valamit segíteni.
Végül vagy ő, vagy a mentős szólt be telefonon a kórház sürgősségi osztályára – idézte fel a történteket Bozai János. Akkor kinyitották a főkaput, és kijött az osztály egyik ápolója és orvosa is. Nem sokkal korábban egyébként utóbbi bocsátotta el az intézményből a kórház előtt rohamot kapó nőt, aki éppen betegsége miatt ment be az intézménybe.
A férfi beszámolt arról is, hogy a hölgy, aki a magatehetetlen nő fejét tartotta, adott neki a gyermeke szintén epilepsziára kapott gyógyszeréből, ettől jobban lett. Az orvos egyébként később ezt úgy kommentálta: ez probléma lehet, mert tőlük is kapott már egy adag gyógyszert.
Bozai János szerint nemcsak az a baj, hogy milyen állapotok vannak az egészségügyben, hanem az is, hogy a dolgozóknak milyen a betegekhez való hozzáállása.
Az eset kapcsán a Magyar Nemzet kereste a mentőszolgálatot, hogy megtudják, miért nem küldtek autót a helyszínre, és miért nem állt meg az elhaladó mentőautók egyike sem, de nem reagáltak.
Kérdésekkel fordultak a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházhoz is, azt tudakolták, hogy miért nem lehet bejutni ilyen súlyos helyzetben, és miért kellett több mint húsz percig a földön feküdnie a nőnek epilepsziás rohammal, mire végül kijött segíteni az ügyeletes orvos. Kérdéseikre lapzártáig nem érkezett válasz.