Tölgyessy Péter értelmezésében részint abból fakadóan alakulhatott ki 2010 után egy újabb rendszerváltással az Orbán-rendszer, hogy a '89-es rendszerváltást követően nem sikerült Magyarországnak felzárkóznia Nyugat-Európához.
Az alkotmányjogász aláhúzta: nem igaz az az ellenzéki állítás, hogy a kormány politikájának minden eleme rossz; igenis vannak eredményei – mondta.
Hozzátette:
„ez a berendezkedés újra elfordulást jelent a magyar történelem egyik alaptendenciájától, a nyugatos tendenciától.
Attól a vágytól, hogy a nyugattal legyünk sikeresek. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a berendezkedésnek ez az egyik alaptétele”.
Ez azonban nem új a magyar történelemben, amelyben a térségi determinációk általában felülírták a magyar politika mozgásait – tette hozzá Tölgyessy Péter.
„Jó eséllyel, ha megváltozik a világ trendje, akkor valami olyasmi történik, mint korábban a hasonló berendezkedésekkel” - véli az alkotmányjogász.
Magyarország pedig az alkotmányjogász szerint akkor lehet sikeres, ha kész arra, hogy más irányba induljon, ha ez a változás megtörténik, ehhez azonban fönn kell tartani és képviselni kell a nyugatos értékeket és tudást, például a racionális beszédet, amely rávilágít a berendezkedés alternatív valóságának logikátlanságaira – vélekedett az alkotmányjogász.
„Magyar modellre van szükség.
Ez egy veszélyes állítás, amit mondok, mert a Fidesz is erre hivatkozva építi föl a világtól eltérő megoldását, de az is biztos, hogy nem egyszerű másolással születhet meg a megoldás, mert különben belekerülünk abba a vergődésbe, hogy nyugatos értékeket képvisel, de teljesen idegen az országtól” - fogalmazott.
Tölgyessy Péter úgy látta, hogy a sikeres átalakuláshoz egy felemelkedési vízióval társadalmi érdekegyesítésre is szükség volna, illetve jó szerencsére.
Abban, hogy a jelenlegi kormányzati politika közgazdaságilag nem fenntartható hosszútávon, mindkét a bemutatón felszólaló közgazdász egyetértett. Chikán Attila, egyetemi tanár szerint súlyos ára van annak, hogy bizonyos makrogazdasági számok kedvező képet mutatnak.
„Ezeket lehet kendőzni azzal, hogy a televízióban nem mutatunk olyan képeket, amelyek kórházaknak a belsejét mutatják,
vagy nem mutatunk olyan chart-okat, amelyek a Pisa-felmérés eredményeit mutatják. (...) Vagy valamilyen fordulatot kell végrehajtani, vagy ebből nagyon katasztrofális következmények fognak származni” - véli Chikán Attila.
Csaba László egyetemi tanár hasonlóan látta.
„Ha valaki fordítva ül a lovon, akkor viszonylag ritkán tud vágtát nyerni.
Tehát, ha valaki tényleg azt gondolja, hogy arra kell az ország teljes beruházási kapacitásának a felét elkölteni, hogy a következő 30 évben itt legyen az egész világon a legolcsóbb az energia, olcsóbb mint Kínában meg Indiában, az fordítva ül a lovon” - fogalmazott Csaba László.
A Hegymenet című, nemrég megjelent kötet több mint 20 tanulmányban taglalja a magyar társadalom legfontosabb problémáit, amelyekre megoldási lehetőségeket is vázolnak a szerzők.