A Magyar Idők cikkéből kiderül: több cég végzi párhuzamosan az egy éve átadott, felújított Széll Kálmán tér üzemeltetését, a lap szerint ennek is köszönhető, hogy egy éve nem használható a nyilvános illemhely, a burkolatokba épített LED-csíkok nem működnek és a növénykazetták is szemetesek. A BKK szerint az illemhely új üzemeltetővel nyáron megnyithat, a LED-csíkokat pedig garanciálisan megjavíttatják.
A Magyar Nemzet arról ír, hogy jelentősen drágábban működnek a magyarországi bankok, mint a régió egyéb országaiban tevékenykedő pénzintézetek. A lap által megkérdezett szakértő szerint ennek oka egyebek mellett a bankadó, a rengeteg bedőlt hitel és az, hogy a magyar bankrendszer jelentősen elmaradt a digitalizációban. Az MNB adatai szerint a magyarországi bankrendszer az év első három hónapjában 175 milliárd forintos nyereséget könyvelhetett el.
A Pénzcentrum.hu összeállítást készített arról, hogy milyen veszélyeket rejt magában a külföldi bankkártya-használat, mire kell a tulajdonosoknak leginkább odafigyelniük. A gazdasági portál szerint a leggyakoribb átverések közé tartozik, amikor az étteremben fizetésnél a pincér elviszi a kártyánkat, vagy a boltban fizetésnél egy kisebb kamera megjegyzi kártyaadatainkat.
A Magyar Idők cikkéből kiderül: megvan a pénz arra, hogy 5-10 év alatt valamennyi budapesti HÉV vonalat felújítsák és lecseréljék a vonatállományt. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára egy konferencián beszélt arról is, hogy 2020-ra a jelenlegi 3 százalékról 15-20 százalékra növelnék az alternatív üzemanyagot használó buszok arányát.
A Magyar Nemzet összeállítást közöl egy 1992-es kettős gyilkosságról, amelynek hátterében az egyik áldozat apja szerint a két tettes elítélése ellenére olyan információk állnak, amelyeket a rendőrség annak idején elhallgatott. Az apa szerint a helyszínről három embert láttak elfutni, ám a hatóságok a feltételezett harmadik személyt nem is keresték. Egy, az ügyben dolgozó rendőr szerint ugyanakkor a nyomozáskor minden lehetséges bizonyítékot komolyan vettek.
A Világgazdaság arról ír, hogy egy lakos naponta átlagosan 2700 forintot költött tavaly a különféle kiskereskedelmi üzletekben. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb ágazati összefoglalója szerint 2016-ban 9700 milliárd forint értékű forgalmat bonyolított le az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, ami 4,7 százalékos növekedés a 2015-ös adatokhoz képest.
A Portfolio egy kockázati tőkésre hivatkozva azt írja: fölöslegesen aggódik az emberiség amiatt, hogy tömegével szűnnek majd meg a munkahelyek a robotok miatt. Marc Andreessen, az Andreessen Horowitz kockázati tőkealap egyik társtulajdonosa úgy véli, hogy az önvezető autók nemhogy nem veszik majd el az emberek munkáját, hanem komplett új iparágakat teremtenek majd és így még több munkahely lesz.
A Napi.hu összeállításából kiderül: két magyar fuvarozó cég ügyében mondta ki nemrégiben az Európai Bíróság, hogy nem arányos a pár száz forintos útdíj-hiányért kiszabott százezres nagyságrendű bírság. Az egyik cég sofőrje a GPS meghibásodása miatt 5 kilométerrel ment tovább, mint amire útdíjat fizetett. A 324 forintos fizetési elmaradásra Budapest rendőrfőkapitánya 165 ezer forintos bírságot szabott ki.
A Magyar Idők arról ír, hogy egyre több településen lehet helyi pénzzel fizetni, vásárolni, szolgáltatást igénybe venni. Ilyen például Sopron, Tokaj vagy Veszprém is. A Helyi Pénzek Országos Szövetségének elnöke úgy véli: hamarosan jöhetnek az elektronikus lokális fizetőeszközök is.