A Magyar Nemzet arról ír, hogy két hónappal a vizes vébé előtt még mindig nem dőlt el, mekkora mobillelátó épülhet a világbajnokság margitszigeti helyszínén, ahol a vízilabda-mérkőzéseket rendezik. A szervező cég hetekkel ezelőtt az úszószövetséghez fordult, azonban még nem döntöttek a kérdésben.
A Világgazdaságban arról olvashatnak, hogy a budapesti repülőtéren az utóbbi időben jelentősen nőtt az áruforgalom, mindeközben azonban a két nagy vidéki légikikötő üzemeltetője is dolgozik a rendszeres áruszállító járatok beindításán. A lapnak az Airport Debrecen Kft. ügyvezetője elmondta, most kezdték el felmérni a régióban lévő termelő- és kereskedőcégek körében, hogy mekkora igény lenne egy ilyen szolgáltatásra.
A Magyar Idők szerint bár az év elején alaposan megugrott a hazai sertéshús-kivitel, a behozatal pedig csak szerényen nőtt, a verseny továbbra is éles a piacon a hazai és az importáruk között. Az árak ezzel együtt magasan maradhatnak, az egy év alatt 30 százalék feletti drágulás lassabb ütemben, de folytatódhat.
A Magyar Idők az Emberi Erőforrások Minisztériumától úgy értesült, hogy az egyik európai uniós program keretében egy-egy munkanapon átlagosan háromezer, havonta pedig csaknem hetvenezer adag ételt osztanak ki. A 2016 decemberében kezdődött ételosztással a hajléktalanokat segítették, de hamarosan bővül a kedvezményezettek köre.
A Magyar Nemzet szerint a lakáspiac felpezsdülésével párhuzamosan a nyaralók, hétvégi házak forgalma is egyre inkább megélénkül, a balatoni ingatlanok között vannak olyanok, amelyeknek a meghirdetett ára a budapesti árszintet is eléri. Balatonfüreden egy lakás négyzetméteréért 575 ezer forintot kérnek, Tihanyban 700 ezer forint az átlag. Szintén drága település a Balaton déli partján fekvő Szántód, Zamárdi és Siófok, ahol 450-500 ezres négyzetméterárak vannak.
A Portfolio portréjából kiderül: negyed évszázada áll Magyarország legnagyobb bankja élén Csányi Sándor. A leggazdagabb magyar vezeti a volt keleti blokk egyetlen olyan pénzintézetét, amely a privatizációt és az azt követő válságokat túlélve hazai irányítású, nem állami tulajdonú nagybank lett. Az igazán nagy dolog nem az, hogy a Portfolio, Csányi Sándor vagy éppen egy gazdagokról szóló lista tartja az OTP 25 évét sikertörténetnek, hanem az, hogy a befektetők és a tőzsde is.
A Magyar Nemzetben arról olvashatnak, a logisztikai és szállítmányozási piac erőteljes védelmét várják a kormánytól a szektor szereplői. Szerintük a több területre, de elsősorban a közúti szállítmányozásra kiterjedő szigorítások nemzetgazdasági szinten akár 100 milliárdos többletbevételt is hozhatnának.
A Világgazdaság érdeklődésére a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. által közölt adatok alapján havonta csaknem 50 milliárd forintot költ a magyar lakosság dohánytermékekre. A magyarországi dohánypiaci értékesítés 2014-ben 535 milliárd forint volt, 2015-ben 561 milliárd, tavaly pedig 586 milliárd.
A Napi.hu szerint áprilisban egy hónap alatt 100 milliárd forinttal nőtt a forgalomban lévő készpénz állománya. Ilyen mértékű emelkedésre rég nem volt példa. Az elmúlt hónapok megugrásában vélhetően szerepet játszik a bankjegyek megújulása is, amellett, hogy a banki szolgáltatásokat sokan drágállják.