Napirend előtt
LMP: erőszak jellemzi a kormány munkáját
Hadházy Ákos, az LMP képviselője hazugnak nevezte azt a kormánypárti propagandát, amely szerint az ellenzék kormányra kerülésével jön majd a terrorizmus és a rengeteg menekült. Úgy vélte: a terrorizmus kapcsán mindenki az erőszakra és a halálra asszociál, és ugyanerre gondolhatunk, ha megnézzük a kormány munkáját és "mozgását".
Hozzátette: az erőszakkal kapcsolatban a miniszterelnök "megadta a kezdő hangot", amikor a viszkető tenyeréről beszélt, és úgy tűnik, hogy a "talpnyalói" folytatják ezt, hiszen az elmúlt napokban Bayer Zsolt nyilatkozta azt, hogy a parlamentben tiltakozó civileket a "taknyukon és a vérükön" csúszva kell kivezetni a Házból, majd néhány napja fideszes politikus alkalmazott testi erőszakot egy újságíróval szemben. Közölte: az LMP javasolni fogja, hogy a Btk.-ban a közfeladatot ellátó személyek közé vegyék fel az újságírókat is.
A képviselő a rákgyógyászattal kapcsolatban arról is beszélt, hogy a "kormányzati alibi munka" emberek halálával függ össze, mert a bürokrácia miatt túl lassú az új gyógyszerek befogadása.
Rétvári Bence, az emberi erőforrások minisztériumának államtitkára úgy válaszolt: Hadházy Ákos ismét megerősítette, hogy az LMP szabad teret engedne a bevándorlásnak. Az erőszak a "Soros-féle szervezetek haditervében" szerepel, ők igyekeznek kaotikus viszonyokat létrehozni - jegyezte meg.
A gyógyszerbefogadásról azt mondta: az egészségbiztosítás alap összege minden évben az infláció felett emelkedik, így akár új gyógyszerek befogadására is több áll rendelkezésre. Közölte: az elmúlt években több tucatnyival több gyógyszert lehet társadalombiztosítási támogatással kiváltani. Hozzátette, egyéni méltányossági kérelemre sok esetben engedélyezik a kísérleti gyógyszerek alkalmazását.
MSZP: fizessenek a gazdagok!
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője arról emlékezett meg, hogy 72 éve május 9-én lett vége a II. világháborúnak, 1950. május 9-én pedig Robert Schuman jelentette be az Európai Unió elődjének megalakulását, így ez a nap egyszerre emlékeztet a múlt hibáira és a jövő ígéretére. Szerinte ugyanakkor az európai alapjogi charta értékeibe nem fér bele, amit a Fidesz tesz ma Magyarországon, nem fér bele a nők elleni erőszak, a civilek és az oktatás szabadsága elleni támadás, a hazugságokra épülő "brüsszelezés" és az sem, hogy a kormányzati portálokon keresztül magyar állampolgárok adatai kerülnek az orosz titkosszolgálathoz.
Hangsúlyozta: a magyar emberek érdekében nem megállítani, hanem utolérni kell Brüsszelt, mert ma az EU igazságosabban működik, mint Magyarország, hiszen ott már a kezdetektől működik a fizessenek a gazdagok elve. Az MSZP azt mondja, hogy tegyünk igazságot, fizessenek a gazdagok, mert nem igazságos, hogy a Fidesz a gazdagok adócsökkentését a dolgozó emberekkel fizetteti meg, nem igazságos, hogy a "felcsúti nem stróman Mészáros Lőrinc" száz milliárd forinttal növeli a vagyonát, miközben négy millióan élnek a létminimum alatt - mondta.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnökség államtitkára szerint erős Európában vagyunk érdekeltek, de az EU egyes területeken reformra szorul, a kormány ezért indított nemzeti konzultációt. Hangsúlyozta: az MSZP-nek nincs erkölcsi alapja, hogy más pártokat európai értékekből kioktasson. Az MSZP úgy plakátolja ki az országot a fizessenek a gazdagok szlogennel, hogy közben a miniszterelnök-jelöltjük korallzátonyokon búvárkodik, több milliós órát hord és több száz négyzetméternyi ingatlanrészt tagadott le vagyonnyilatkozatában, na ez az igazságtalan - fogalmazott.
Szerinte Botka László személyében olyan politikust ajánl ország figyelmébe az MSZP, aki minden porcikájában szimbóluma 2002 és 2010 közötti "országromboló baloldali kormányzásnak".
A Fidesz a Jászság emléknapjáról emlékezett meg
Pócs János fideszes képviselő megemlékezett a Jászkun Redemptio május 6-i emléknapjáról, amelyet az Országházban tartottak. A képviselő felidézte: 1745-ben ezen a napon adta ki Mária Terézia azt a diplomát, amelyben engedélyezte a jászok és a kunok önmegváltását.
Rétvári Bence államtitkár szerint a jászok jó példája annak, hogy a szabadság és a függetlenség mennyire fontos.
KDNP: az édesanyákat segítő lépések sorozatát hozta a kormány
A KDNP-s Soltész Miklós anyák napja alkalmából azt mondta: míg a balliberális kormány nő- és édesanya-politikáját a rombolás jellemezte, addig a Fidesz-KDNP-kabinet az anyákat segítő lépések sorozatot hozta meg. Nők 40, családi adókedvezmény, gyed extra, otthonteremtési kedvezmények - sorolta az intézkedéseket, hozzátéve: az ellenzék mindezt eltörölné. Arról is beszélt, hogy vannak sajnos olyan szervezetek, amelyek máshogy képzelik el a nők szerepét, pedig "az abortuszpártiak is abortusztúlélők", és a genderelmélet terjesztői is férfi és nő kapcsolatából születtek. Megjegyezte továbbá: a CEU-n olyan "érdekes diplomamunkákra" lelhet az ember, mint például a budapesti szado-mazo közösségről szóló tanulmány vagy amelyiknek címe: "Fiatal feminista férfiak tapasztalatai Izlandon".
Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy reagált: a magyar kormány válasza a demográfiai krízisre a családok megerősítése, nem pedig az illegális migráció. Tavaly nőtt a születések és a házasságkötések száma, a válásoké és az abortuszoké pedig csökkent - sorolta a pozitív fejleményeket, hangsúlyozva: tervezhető, kiszámítható jövőt kínálnak a családoknak.
Jobbik: se szegény, se gazdag migráns ne jöjjön
Mirkóczki Ádám (Jobbik) ismét azt szorgalmazta, hogy a bevándorlással kapcsolatban olyan alkotmánymódosításra lenne szükség, amely alapján "se szegény, se gazdag, se fiatal, se idős" migráns ne jöhessen Magyarországra. Kifejtette: pártja azért nem támogatta tavaly a kormány alaptörvény-módosítási javaslatát a témában, mert a letelepedési kötvénnyel hagytak egy "kiskaput", amellyel a Magyarországra vonatkozó brüsszeli kvótánál sokszor több embert "engedtek be". Vagyis ha valakinek pénze van, az jöhet - fogalmazott, kifogásolva továbbá, hogy a kormány máris változtatna a jogi határzár azon részén, amely a 14-18 év közöttiek tranzitzónában tartózkodására vonatkozik.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt válaszolta: ha a Jobbiknak valóban fontos lenne az illegális bevándorlás elleni fellépés, nem fúrta volna a kvótareferendumot, nem akadályozta volna meg az alaptörvény-módosítást. Idézte Vona Gábor Jobbik-elnök nyilatkozatát, miszerint el lehet gondolkodni a kvótarendszeren, ha párezer emberről van szó. Azt is mondta, a Jobbik összevissza beszél a plakátkampányáról, és most már egyre kevésbé tagadja, hogy "egy milliárdos kezéből eszik" a párt.
Kérdések
MSZP: mit tesznek az önkormányzati dolgozók béremeléséért?
Szabó Sándor (MSZP) azt akarta megtudni, hogy mikor akarják megemelni az önkormányzatokban dolgozó köztisztviselők bérét és a Belügyminisztérium küzd-e azért, hogy ez a jövő évi költségvetésből történjen.
Pogácsás Tibor belügyi államtitkár az felelte, hogy a 31 ezer 700 köztisztviselőként dolgozó önkormányzati alkalmazott több mint a felének az illetményalapja jóval magasabb a 2008-ban rögzítettnél. Most lehetőség van arra, hogy az önkormányzatok az illetményalapot szabadon határozzák meg, a kormány pedig vizsgálja, hogy hogyan lehetne további juttatásokat adni azoknak az önkormányzatoknak, akik nem képesek saját forrásból megteremteni a béremelés feltételeit - közölte.
Jobbik: a minimumfeltételek megteremtése is gond a kórházakban
Rig Lajos (Jobbik) arról beszélt, hogy a SOTE klinikájának listáján felsorolják, hogy a betegeknek mi mindent kell magukkal vinniük, mielőtt befekszenek az intézménybe. A lista sokat árul el arról, hogy a kórházaknak még a minimumfeltételek megteremtése is problémát okoz - hangsúlyozta.
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy az egészségügyi kassza idei 170 milliárd forintot meghaladó többlete után a jövő évi költségvetés is egy százmilliárd forint feletti növekedési tételt tartalmaz.
LMP: miért hívták meg Kocsis Istvánt Süli János beiktatására?
Szél Bernadett (LMP) azt mondta, hogy Kocsis István, az ÁPV Rt. és az MVM Zrt. volt vezetőjének személye a bizonyíték arra, hogy a Fideszt morális értelemben semmi nem különbözteti meg a "bukott baloldaltól". A hűtlen kezeléssel gyanúsított férfi a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter beiktatásán mégis ott lehetett a miniszter páholyában.
A tárca nélküli miniszter, Süli János azt mondta, hogy beiktatásán családtagjai, közeli hozzátartozói és a paksi városi képviselőtestület mellett azokra is gondolt, akiknek meghatározó szerepe volt a meglévő paksi blokkok létrehozásában illetve a bővítés előkészítésében. Kocsis Istvánt azért hívta meg, mert 2007-ben az MVM Zrt. vezetőjét bízták meg a Teller- és a Lévai-projektek kidolgozására, amelyeknek az új blokkokhoz vezető program előkészítése volt a céljuk - közölte.
Fidesz: korlátozzák a hallássérültek jogosítványhoz jutását
Tapolczai Gergely (Fidesz) emlékeztetett, hogy Magyarország az első európai országok közé tartozik, ahol engedélyezték a siketek és nagyothallók számára a jogosítvány megszerzését. Az elmúlt időszakban viszont az orvosok több hallássérülttől is elvették a jogosítványt, illetve korlátozták, hogy ne vehessék igénybe az autópályát.
Rétvári Bence fontosnak nevezte, hogy az orvosok és orvosszakértők a jogszabályoknak megfelelően járjanak el. Amennyiben bárki úgy gondolja, hogy nem ért egyet az ügyében hozott első fokú orvosi döntéssel, akkor a vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban kérheti a jogorvoslatot. Másodfokon olyan képzett orvosszakértők hozzák meg a döntést, akik megfelelő tudással és felszereléssel ehhez - mondta.
Független: kik nyertek a kiemelt beruházásokon
Demeter Márta (független) arról beszélt, hogy még februárban kért tájékoztatást a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának (KKBK) vezetőjétől a kiemelt beruházások pontos listájáról, helyszínéről, nyerteseiről és költségeiről. A válasz szerint a KKBK-nak nincs feladata és hatásköre a kiemelt beruházásokkal kapcsolatban, azokról nem vezetnek nyilvántartásokat, sem a tartalmukról sem a költségvetésükről nem vezetnek listát - emelte ki.
2020-ig 750 milliárd forintot költenek ezekre a beruházásokra, ezért "nem ártana" az adatokat nyilvánosságra hozni - fogalmazott.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, hogy a kiemelt beruházások adatai nyilvánosak, az azokról szóló kormányrendelet megjelenik a Magyar Közlönyben. A forrásokról a Közbeszerzési Hatóság, illetve a nyilvános kormányhatározatok rendelkeznek, míg a közbeszerzésekről szóló törvény felsorolja az ajánlatkérő adatkérési kötelezettségeit, az adatokat pedig a nyilvános Közbeszerzési Adatbázisban fel kell tüntetni - mondta.