„Természetesen bizonyos változásokkal járhat az, hogy visszaszorul az olvasás. De a ma beszélt hétezer emberi nyelv nagyobb részének nincs is írott változata. Még az uráli nyelvek között is vannak olyanok, amelyeknek nincs írott, vagy legalábbis sztenderdizált írott változata. Ez pedig azt jelenti, hogy azon a nyelven nem írnak, nem olvasnak. De ettől egy nyelv még vígan elvan” - fogalmazott É. Kiss Katalin.
A nyelvész szerint
az sem jelent veszélyt a nyelvek számára, hogy napjainkban háttérbe szorul a kézírás, igaz óriási változást hoz.
Az MTA Nyelvtudományi Intézetének professzora Gutenberg forradalmához hasonlította a jelenlegi változásokat.
„A könyvnyomtatás megjelenése megváltoztatta az életet, a tudás továbbadását. Előtte kézzel másolt kódexek voltak, és nagy ritkaság volt, ha valaki írni, olvasni tudott” - emlékeztetett.
„Most ugyanilyen változás történik, és ez nagyon át fogja rendezni a nyelvek helyzetét. Azt mondják, hogy azok a nyelvek maradnak fent, amelyek jelen vannak a digitális térben” - mondta É. Kiss Katalin.
„A nemzetközi szakirodalomban népszerű Kornai András cikke szerint
abból, hogy egy adott nyelvnek hány millió szavas a Wikipédiája, meg lehet jósolni, hogy mik az esélyei arra, hogy továbbéljen, fent maradjon a 21. században”
- közölte Bolyai-díjas kutató.
„Ez nagyon is hihető” – véli a nyelvész.
„A kis nyelvek esetében már nemcsak arról van szó, hogy esetleg az államnyelv árnyékában visszaszorul egy kis nyelv, vagy a hatóságok tiltják a használatát, hanem a szülők maguk is úgy érzik, hogy a gyereküknek nagyobbak az esélyei a munkaerőpiacon, ha egy kis nyelv helyett például angolul tanulnak az iskolában” - fejtette ki É. Kiss Katalin.
A nyelvész szerint úgy lehet elkerülni azt, hogy az angol maradjon az egyetlen nyelv, ha mindaz az információ, ami angolul elérhető, elérhető lesz más nyelveken is.
Ehhez olyan számítógépes fordításra van szükség, ami mindent lefordít, ami a világhálón található
– véli az MTA Nyelvtudományi Intézetének kutatóprofesszora.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!