A Fidesz alelnöke szerint nem teljesíthetetlen követelmény, hogy a civil szervezetek működéséről szóló törvény értelmében az érintett szervezeteknek feltüntessék a működésük finanszírozásának alapjait.
"Akiknek a beszámolóiból most is egyértelműen kiderül minden olyan adat, ami a külföldi támogatókra vonatkozik, azoknak az egy évben egyszeri, azonos tartalmú bejelentésen túl a törvénymódosítás semmilyen pluszterhet nem jelent.
Az érintettek működését ez semmiben nem nehezíti meg"
- hangsúlyozta Gulyás Gergely az InfoRádió Aréna című műsorában.
A politikus a civil szervezetek bírálatáról is beszélt, amely szerint a civil törvény az érintettek megbélyegzésére szolgál.
"Szerintem ez az álláspont a véleménynyilvánítás szabadságának a tagadása. Tehát ha a külföldről adott támogatás nem negatív és nem megbélyegző - amit sokan állítanak, hogy az lenne, de a törvényjavaslat ilyet nem állít - akkor egy tényt kell nyilvánosságra hozni.
Ha ez kínos tény, akkor nem kell külföldről pénzt elfogadni.
Szerintem a helyzet nagyon egyértelmű és világos. A javaslat ebben semmilyen igazságot nem tesz, csupán azt a célt szolgálja, amiért egyébként az érintett szervezetek jelentős része állítólagosan nap mint nap komoly szándékkal síkra száll: az átláthatóságot" - mutatott rá Gulyás Gergely.
A kormánypárt alelnöke hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Fidesznek is értékelnie kell azoknak jobboldali értelmiségieknek a véleményét, akik kritizálták a CEU-ról és a civil szervezetekről szóló törvényeket.
"A Fidesz elnökségének és frakciójának is feladata az, hogy a döntésekre adott reakciókat értékeljük"
- jelezte.
Hozzátette: sokan voltak, akik kifejezték, hogy nem értenek egyet a javaslatokkal. Gulyás Gergely szerint ha valaki nem érti meg a saját oldala ellenvéleményeit, az jelentősen rontja a választási esélyeit.
Gulyás Gergely jelezte: megfontolják Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének javaslatait is.
Kötelezettségszegési eljárás: nem mindig arányos az európai figyelem a magyar ügyekben
Az elmúlt években a fontos ügyek többségében Magyarország megegyezésre jutott az uniós intézményekkel - hangsúlyozta Gulyás Gergely. A felsőoktatási törvénymódosítás ellen indított kötelezettségszegési eljárás ügyében meghatározott lépések következnek - jelezte a politikus.
"Egy levelet írnak a magyar kormánynak, amelyre harminc napon belül kell válaszolni. Utána az Európai Bizottságnak el kell döntenie, hogy fenntartja-e ezt az igényt. Ha igen, akkor egyértelműen fel kell hívni a magyar kormányt arra, hogy a brüsszeli testület szerint mely rendelkezéseket kell módosítani annak érdekében, hogy az uniós joggal az összhang megteremthető legyen. A magyar kormány pedig eldönti, hogy véleménye szerint is sérti-e a közösségi jogot az, amit a bizottság kifogásol. Ha a magyar kormány ezzel nem ért egyet, akkor végső soron az unió bírósága jogosult dönteni" - ismertette az eljárást Gulyás Gergely.
Emlékeztetett arra, hogy a korábbi ügyek többségében megegyeztek az uniós szervekkel, de volt, amikor az uniós bíróság előtt ért véget az ügy.
"Biztosan ilyen volt a bírói nyugdíjazás kérdése, amelyet el is vesztettünk és természetesen eleget is tettünk a bíróság kérésének.
A fajsúlyos ügyek közül minden más esetben a bizottsággal megegyezésre tudtunk jutni
" - mutatott rá.
Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, amikor az uniós tagállamok ellen indul kötelezettségszegési eljárások számát összesítik.
"Magyarország azon országok közé tartozik, amelyekkel szemben inkább kevesebb kötelezettségszegési eljárás indult" - mondta.
"Ez egy általános eljárásrend, az más kérdés, hogy egy ügynek milyen politikai visszhangja van a magyar és az európai nyilvánosságban"
- fűzte hozzá Gulyás Gergely.
A Fidesz alelnöke szerint nem mindig arányos az európai figyelem a magyar ügyekben. Pillanatnyilag nem kell arra számítani, hogy ez a vita az Európai Parlamentben ilyen formában, tehát Magyarországról szóló külön napirendként folytatódna.
"Azt, hogy mi lesz fél vagy egy év múlva, nehéz megmondani" - jegyezte meg.
Kétségtelennek nevezte, hogy gyakorlatilag minden fontos magyar változtatás az európai színtérre is került, és a miniszterelnök ennek megfelelően már sokadszorra járt Brüsszelben, s más alkalmakkor is a magyar belpolitikára tartozó kérdések övezték a találkozókat.
"Tudomásul kell venni, hogy az Európai Unióban van egy ideológiai vita is, ennek Magyarország az elmúlt években sokszor került a középpontjába.
Biztos volt, hogy ezt mi provokáltuk ki, de az esetek többségében én megtisztelőnek, ámbár túlzónak érzem azt a figyelmet, amit az Európai Parlament ellenzéki frakciói Magyarországnak tulajdonítanak" - fogalmazott Gulyás Gergely.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!