Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék kétrendbeli befolyással üzérkedés miatt marasztalta el az ügy vádlottját, aki a bíróság álláspontja szerint fölajánlotta, kétmilliárd forintért eléri hivatalos személyeknél, hogy az étolaj áfája 27-ről 5 százalékra csökkenjen, valamint hogy a cég versenytársának áfaigénylését visszatartsa az adóhatóság. A törvényszék a férfira két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki.
A Szegedi Ítélőtábla az ügyben kirendelés útján eljáró bírái megállapították, a törvényszék
ítélete részben hiányos, iratellenes, a bíróság tényekből további tényekre helytelen következtetéseket vont le,
és indoklási kötelezettségének sem tett eleget.
A megismételt elsőfokú eljárásban a törvényszék másik tanácsának kell eljárnia, amelynek számára a táblabíróság előírta több tanú ismételt meghallgatását.
A vádiratban szereplő ajánlattétel egy az Iparművészeti Múzeumban 2014 májusában tartott rendezvényen történt. Itt az amerikai étolajgyártó cégnek dolgozó lobbista vallomása szerint a vádlott felajánlotta, hogy kétmilliárd forint ellenében, amelyet több számla ellenében "a Századvég csoporthoz tartozóan kellene kifizetni", eléri, hogy a kormány - megfelelő feltételek teljesülése esetén - stratégiai partneri megállapodást kössön az élelmiszeripari vállalkozással, az étolaj áfája 27-ről 5 százalékra csökkenjen, valamint, hogy a Bunge versenytársának áfaigénylését az adóhatóság visszatartsa.
A vádlott az eljárás során következetesen tagadta, hogy korrupciós ajánlatot tett volna. A táblabíróság előtt az utolsó szó jogán is ártatlanságát hangoztatta, kifejtve, semmilyen szinten nem érintett az ügyben.
Az ügyészség az első fokon kiszabott büntetés súlyosítására tett indítványt, a többi között azért, mert az eset negatívan befolyásolta Magyarország nemzetközi megítélését, elindítója és egyik okozója volt az amerikai kitiltási ügynek. A védelem az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, illetve a vádlott felmentését kérte.
Gyurisné Komlóssy Éva tanácsvezető bíró a hatályon kívül helyező végzés indoklásában kifejtette, a bíróságnak az olyan ügyekben, amelyekben egy állítás és egy tagadás áll szemben, fokozott gondossággal kell vizsgálnia, mi támasztja alá azokat. A törvényszéknek így meg kell állapítania, hogy a vádlott üzenetet közvetített-e és mi volt annak a tartalma, vagy csak a személyes véleményét közölte a tanúval.