Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjújában azt mondta: az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntései veszélyeztetik a magyarok biztonságát, ezért
javasolta a testület működésének megreformálását
néhány fontos ponton.
A kormányfő a bíróságnak arra a március közepén meghozott ítéletére reagált, amelyben az EJEB kimondta, hogy a magyar hatóságok jogellenesen tartottak fogva és toloncoltak ki két bangladesi menedékkérőt még 2015 őszén. Magyarországnak ezért fejenként 18 705 euró (mintegy 5,8 millió forint) kártérítést és perköltséget kell fizetnie a panaszosoknak.
Az esetről múlt vasárnap Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője azt közölte, támogatják a fellebbezést, és felvetette, ha ez eredménytelen lesz, akkor meg kell vizsgálni, hogyan lehet megszüntetni a strasbourgi bíróság joghatályát Magyarországon.
Arról, hogy Magyarországnak milyen lehetőségei vannak az ügyben, az InfoRádió Valki László nemzetközi jogászt kérdezte.
A szakértő azt mondta: amikor Magyarország 1993-ban csatlakozott az Európa Tanácshoz, egyúttal elfogadta az Emberi Jogok Európai Egyezményét is. Ezt először 1950-ben kötötték, majd később számos jegyzőkönyvvel egészítették ki. Az Európa Tanács 47 tagállama számára egyformán kötelezőek azok a normák, amelyek az egyezményben foglaltak. Ezek között vannak azok a normák, amelyek a strasbourgi bíróság kötelező igénybevételére vonatkoznak. Ez kimondja, hogy az az ország, amely ellen magánszemély eljárást kezd, köteles elfogadni a bíróság ítéletét.
A testület tevékenységét az Európa Tanácsnak és az egyezményben részes államoknak van joguk felülvizsgálni. Ha Magyarország részéről befut egy módosítási javaslat, akkor bonyolult procedúra keretében el kellene érnie a magyar félnek, hogy a tanács és az államok ehhez hozzájáruljanak – fejtette ki Valki László.
A nemzetközi jogász szerint
erre azonban nincs semmi esély,
mert tudják, hogy nem technikai módosításról van szó, hanem arról, hogy a magyar kormány kibújna néhány kötelezettség végrehajtása alól. „Ez nem fog sikerülni” - tette hozzá.
Beszélt arról is, hogy az egyezményből bármikor ki lehet lépni, a felmondási idő hat hónap. Ez ugyanakkor súlyos üzenet lenne, és azt jelentené, hogy
Magyarország nem kívánja betartani azokat az alapvető emberi jogi normákat,
amelyek a római egyezményben foglaltatnak – emelte ki.
Valki László elmondta, hogy korábban az oroszok panaszkodtak a testületre, míg Fehéroroszország nem is csatlakozott az egyezményhez. A többi európai ország azonban részese a megállapodásnak, ahogy a kontinensen kívüli államok is.