A Magyar Időknek nyilatkozott a fejlesztési tárca államtitkára, aki szerint kivétel nélkül folytatódnak az olimpiára tervezett közlekedési projektek. Homolya Róbert kifejtette: emellett az utóbbi évek legnagyobb gyorsforgalmi fejlesztési programját viszi véghez a magyar kormány: 2022-ig 2470 milliárd forintért egyebek mellett mintegy 900 kilométer új autópálya, autóút és gyorsút készül.
A Magyar Nemzetből megtudhatják: egy kistelepülés lakosságával azonos számú ember hal meg évente Magyarországon közlekedési balesetben annak ellenére is, hogy a 2001 és 2016 között bevezetett intézkedések hatására a felére csökkent a balesetekben elhunytak száma: évi 1200-ről 607-re. A felmérésből kiderült, hogy az emberek elsősorban a rendőrség feladatának tartják a közlekedésbiztonság javítását, és csak a második helyen említik az egyén felelősségét, a harmadikon az államot, a negyediken a családot.
A Világgazdaság a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. tájékoztatására hivatkozva azt írja: végéhez közeledik a Malév felszámolása. A hitelezők számával egyező mennyiségben, háromezer példányban küldték meg záróbeszámolójukat, a NAV pedig már befejeződött vizsgálata során semmilyen megállapítást nem tett a felszámolással kapcsolatban. A lap felidézi: az egykori légitársasággal szembeni bejelentett és elismert követelésállomány 170 milliárd forintra rúgott.
A Magyar Nemzet szerint úgy árverezték el több devizahitel-károsult lakását, hogy az érintettek nem kaptak értesítést az árverezés tényéről. Falus Zsolt, a Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet elnöke azt is elmondta: a végrehajtási törvény módosítása után fölpörögnek a végrehajtások, lakásárverések. Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke hangsúlyozta, abban az esetben képzelhetők el az érdekvédelmi szervezet által elmondottak, ha az adós nem a megadott lakcímen lakik, vagy pedig ott lakik ugyan, de nem vette át az árverezésről szóló értesítést.
A Magyar Időkben arról olvashatnak, hogy a húsvéti időszakban nem lesz hiány tojásból: mára azok a termelők is rendezték soraikat, akiknek a hosszú hónapokra elhúzódott madárinfluenzajárvány miatt meg kellett szabadulniuk a tojóktól, ráadásul az ilyen csúcsidőszakokban a külföldi szállítmányok is segítik az ellátást. Lényeges drágulásra nem kell számítani, habár a megnövekedett kereslet valamelyest felhajthatja az árakat.
A Portfolio arról ír, szinte mindenki tisztában van azzal, hogy százezrekbe, milliókba is kerülhet egy komolyabb egészségügyi kiadás, ezért érdemes még egészségesen felkészülni és rendszeresen félretenni erre a célra. Kevesen tudják viszont, hogy az erre alkalmas egészségpénztáraknál a hozam mellett állami támogatást is kapunk. Érdemes azonban körültekintően eljárnunk, mivel egyes szolgáltatók drágák lehetnek, a befektetési hozam pedig jellemzően alacsony.
A Napi.hu szerint kiakadtak a kamarai sarcon a kereskedők. Az agrárkamarai törvényben felsorolt tevékenységi körök módosítását kéri a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség, mert a szervezet álláspontja szerint az élelmiszer, az ital, és a dohányáru nagykereskedelme nem az agrárium, hanem a kereskedelem része.
A Pénzcentrum a friss és a fagyasztott árukat hasonlítja össze. A friss zöldségek és gyümölcsök többségét azelőtt szedik le, hogy teljesen beérnének, így van idejük, hogy a szállítás során érjenek be, esetleg ennek elősegítése érdekében még kémiai érésbefolyásolókat is alkalmazhatnak náluk. Hosszú utat tesznek meg, mielőtt a fogyasztók asztalára kerülnek. Fagyasztott termék esetén más a helyzet. Ilyenkor szüretelés előtt megvárják, míg megérik a zöldség és a gyümölcs, és nagyon rövid időn belül fel is dolgozzák azokat. Így a minimumra csökkentik azon tápanyagok mennyiségét, amelyek elvesznek a feldolgozási eljárás során.