Már gyanú sem kell majd a lehallgatáshoz?

InfoRádió
2017. március 17. 09:44
A bűncselekmény elkövetésének legkisebb gyanújára sem lesz szükség ahhoz, hogy valakit lehallgassanak, hogy titkos megfigyelés célpontjává váljon, vagy hogy tudta nélkül felbontsák és elolvassák a leveleit, távollétében átkutassák a lakását, kocsiját - írta a Magyar Nemzet.

A tárca a készülő új, a büntetőeljárásról szóló törvényhez kapcsolódóan tartja szükségesnek a rendőrségi, a nemzetbiztonsági, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (NAV) és az ügyészségről szóló törvények bizonyos rendelkezéseinek összehangolását, illetve módosítását.

A több, kérdéseket is felvető változtatás közül az egyik legjelentősebb, hogy bevezetnék az előkészítő eljárásnak nevezett új intézményt.

A gyanúért nyomoznának?

A törvényjavaslat szerint ugyanis büntetőeljárás – fő szabályként – továbbra is bűncselekmény gyanúja alapján indul. Az új büntetőeljárási kódex azonban „a büntetőeljárás proaktív képességének kialakítása érdekében az előkészítő eljárással lehetőséget biztosít egyfajta előzetes felderítésre, amelynek a célja a bűncselekmény gyanújának megállapítása, illetve kizárása” – mutat rá a tervezet a Magyar Nemzet írása szerint.

Egy névtelenséget kérő gyakorló ügyvéd szerint az előterjesztés szövegéből akár az is következhet, hogy ha valaki vásárol egy autót, másnap titkos nyomozás indul ellene, tisztázandó, hogy vajon törvényes forrásból származik-e az ára, vagy sem.

Ez olvasható ki a törvényjavaslat kidolgozóinak laikusok által kissé talán
nehezen követhető tervezetéből is. Ők ezt így fogalmazták meg: „Az új törvény ezen megoldása lehetőséget teremt az eddig kizárólag a nyomozásra feljogosított szervek által és a rájuk vonatkozó törvények alapján a bűncselekmények gyanújának megállapítása előtt végezhető felderítésre, ezzel a valós idejű büntetőeljárás folytatására ösztönözve az előzetes felderítést végző szerveket.”

A lap szerint ezentúl minden nyomozásra jogosult hatóság, azaz a rendőrség,
a NAV és az ügyészség is

folytathat előkészítő eljárást minden olyan esetben, amelyben semmi gyanús nincs.

Mert ahol felvetődik valamilyen bűncselekmény gyanúja, ott a hagyományos büntetőeljárás is megindítható. Nem derül ki azonban a törvényjavaslatból, hogy nevezett szervezeteknek milyen szempontok alapján kell meghatározniuk, hogy kikkel vagy mely szervezetekkel szemben indítanak előzetes felderítést.

Többen attól tartanak, hogy ez a

titkos nyomozásra jogosultak körének bővülésével

egyidejűleg bevezetendő új intézmény tág teret ad a politikai indíttatású nyomozásoknak, vagy éppen az államnak nem tetsző hazai és külföldi gazdálkodók kiiktatásának. Ez még akkor is igaz lehet, ha a törvényjavaslat az előkészítő eljárás során megtiltja azoknak az eszközöknek és módszereknek az alkalmazását, mint például a csapdaállítás vagy az álvásárlás, amelyek használata már konkrét bűncselekmény gyanúját feltételezi.

Nem lesz kötelező megakadályozni?

A mai gyakorlat szerint a rendőrség információszerző, értékelő, kockázatelemző tevékenységének szerves részét képezte az intézkedési kötelezettség. Azaz ha a fenti tevékenység közben bűncselekményt vagy annak előkészületét észleltek, meg kellett akadályozniuk annak végrehajtását. A jövőben azonban a rendőrségnek már nem lesz dolga például a titkos adatszerzés vagy az előkészítő tevékenysége során észlelt bűncselekmény megakadályozása, megszakítása.

Kivételt képeznek ez alól azok a bűncselekmények, amelyeknek már az előkészületét is büntetni rendeli a törvény. A gyilkosság ilyen, de például a nemi erőszak már nem. 

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!