„Az ugyan nem változott, hogy a tartási igény hat hónapra visszamenőleg érvényesíthető, az viszont változás, hogy a tartási igény elévülése három év. Ez azt jelenti, hogy
három évnél régebbi tartásdíj követelést nem lehet bírósági úton érvényesíteni”
- ismertette Fehérné Gál Tünde.
Hozzátette: szintén fontos változás, hogy a tartásdíj megállapítása határozott összegben történik.
A tanácselnök elmondta: tartásdíjat elsősorban a szülők kötelesek megfizetni, ám ha nincs olyan szülő, aki kötelezhető lenne a tartásdíj fizetésére, akkor a nagyszülő az, aki a gyermek tartására kötelezhető lehet.
A szülő és a nagyszülő között azonban különbség van a tartásdíj mértéke szempontjából.
„A szülő a saját eltartásának rovására is köteles tartásdíjat fizetni – kivéve, ha a gyereknek van munkája vagy van a vagyonának jövedelme vagy más olyan rokona, aki tartásdíjat fizet. Mivel a nagyszülők távolabbi felmenők, náluk a tartási kötelezettség korlátozott” - fejtette ki Fehérné Gál Tünde.
A tanácselnök elmondta: már a régi gyakorlat is ismerte – egy polgári kollégiumi állásfoglalás szerint – azt, hogy
a szülő egy vagyontárgy, ingatlan átruházásával vagy egy egyszeri pénzösszeg juttatásával is kifizetheti a tartásdíjat egy kiskorú gyermek esetében.
Nagykorú gyermeknél azonban ez a szabály nem mérvadó.
Fehérné Gál Tünde közölte, hogy a bíróság azonban ilyen jellegű ítéletet nem hoz, ebben a szülők állapodhatnak meg.
„Ha peren kívül egyeznek meg, akkor a gyámhatóság jóváhagyása kell, ha pedig perben, akkor a bíróság hagyja jóvá” - közölte a Budapest Környéki Törvényszék tanácselnöke.
A témával bővebben a ma este nyolc órakor kezdődő Paragrafus című jogi magazinműsor foglalkozik.