Hoppál Péter Kovács Béla hetven évvel ezelőtt történt elhurcolásáról azt mondta: e törvénytelen tett mindenki előtt nyilvánvalóvá tette, hogy totális diktatúra épül, amely porig rombolja a Magyarországot csaknem ezer éven át meghatározó értékrendet.
A magyar emberek sorsa ekkor vált "egy beteges ideológia prédájává, játékszerévé" - emelte ki hozzátéve, hogy e napon "olyan dermedt félelem költözött a szívekbe, amelyet újabb és újabb generációk tudnak csak kioltani nagy bátorsággal, munkával és sok sikerrel".
Az emlékezés szükségességére térve kijelentette: ma már nem vonható kétségbe, hogy "a kommunizmus és a fasizmus pusztítása között nincs különbség", de ez nem volt mindig így. "Voltak, akik nem kívántak szembe nézni a múlttal hazug örökséget hagyva a következő nemzedékekre" - hangoztatta Hoppál Péter, majd felidézte: a kommunizmus pusztításába világszerte csaknem százmillió ember halt bele, és felbecsülhetetlen azok száma, akiknek életét a diktatúra megnyomorította.
Emlékeztetett arra, hogy a második világháborút követően több mint 700 ezer embert hurcoltak Magyarországról szovjet munkatáborokba, s az embertelen munka és a körülmények következtében "csak töredékük térhetett haza".
Hoppál Péter szerint az emlékezetpolitikában fordulópontot, mint fogalmazott "a félelem és hallgatás végét" jelentette a Terror Háza Múzeum megnyitása, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tevékenysége, a kommunizmus áldozatainak emléknapja, és a Gulág-emlékév.
A Független Kisgazdapárt egykori főtitkárának, Kovács Bélának a pozitív megítélése örök érvényű, megkérdőjelezhetetlen a magyar történelem alakjai között - jelentette ki a megyeszékhely szülöttéről szólva. "Őt tartása, tehetsége, örökérvényű értékkövetése, küzdelmes, dolgos életútja és jó értelemben vett ambíciója emelte ki kortársai közül, akit megpróbáltatásai, igazságtalan elítélése és meghurcoltatásai közepette is szilárdan őrzött értékrendje tett mártírrá, egyben példaképpé" - méltatta.
Egyúttal bejelentette: 45 millió forintból országos emlékpontot alakítanak ki az egykori politikus Patacs városrészben található szülőházában.
A megemlékezést követően a résztvevők koszorúkat helyeztek el a Kovács Béláról elnevezett iskola falán, majd átsétáltak az egykori kisgazda főtitkár közeli szülőházához.
Páva Zsolt (Fidesz-KDNP), Pécs polgármestere az emlékpont alapkőletételénél azt mondta: a szülőházban elsősorban a fiatalok megismerkedhetnek majd a kisgazda politikus életútjával, pályafutásával és a második világháború utáni évek történéseivel. A városvezető jelezte: a speciális oktatási helyszínként is funkcionáló emlékpont célja a Kovács Bélához kapcsolódó tárgyi emlékek, dokumentumok összegyűjtése és bemutatása.
Komor István, a baranyai megyeszékhely kulturális és közművelődési intézményinek túlnyomó többségét integráló Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. üzemeltetési igazgatója közölte: a jelenleg leromlott állapotú épületet Keresztes Béla építész tervei alapján felújítják és 30-40 fő befogadására képes múzeumpedagógiai helyiséggel is bővítik.
Az emlékpont a tervek szerint még az idén megnyílik - közölte az eseményen, amelyen az alapkőletételt megelőzően időkapszulát is elhelyeztek.
Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. A politikusról a pécsi önkormányzat döntése értelmében öt éve nevezték el a helyi Pázmány Péter utcai általános iskolát.