"Mint bármelyik magyar polgár, azt mondanám: az a jó, ha végigviszünk egy népszavazást, hiszen ez volt a többség akarata, döntstön a nép, és érveljünk az olimpia mellett, illetve ellene. Mert
kétféle hibát lehet elkövetni: azt, hogy egy olyan projektbe vágunk bele, amit nem tudunk csinálni, vagy ha kihagyunk egy lehetőséget.
Másrészt viszont közgazdászként látok racionalitást abban, hogy a kormány visszavonja a pályázatot, hiszen én is azt gondolom, hogy egy népszavazási üggyel a háta mögött egy pályázat nagyon-nagyon esélytelenné válik.
Újabb milliárdokat elkölteni az előkészítésre, a kampányra, majd a népszavazás lebonyolítására lehet, hogy felelőtlenség"
- fejtette ki az InfoRádiónak Dénes Ferenc.
"Tehát tudathasadásos állapotban vagyok, mert egyrészt sajnálom, nem is tartom helyes lépésnek, hiszen nem ez volt a többség akarata, másrészt közgazdászként megértem a döntést" - fogalmazott.
"Mindazok, akik a pályázat első szakaszában léptek ki, tulajdonképpen megerősítették magukat, hogy egy felelős döntést hoztak. Ebben a helyzetben viszont nagyon sok kérdés merül fel az emberben, hiszen mégiscsak nagyon komoly előkészítő munka folyt, jó visszajelzéseket kaptunk.
A pályázati szakasz gyakorlatilag utolsó fázisában visszalépni azt gondolom, hogy tényleg presztízsveszteség"
- vélekedett a sportközgazdász.
Dénes Ferenc arra is rámutatott, hogy akkora méretűvé vált mára az olimpia, hogy itt valóban komoly méretgazdaságossági probléma van. Nemcsak Magyarország és a Budapesthez hasonló középvárosok, hanem nagyvárosok számára is gondot okoz a rendezés.
"De nemcsak a termékkel van önmagában baj, hanem egy általános bizalmatlanság is érzékelhető a politikai elittel szemben minden országban,
bizalmatlanok az emberek azokkal a döntéshozókkal szemben, akik lebonyolítják ezt a hatalmas projektet. Félnek a polgárok a korrupciótól, attól, hogy vezetőik nem hatékony vagy rossz döntéseket hoznak. Ezzel is szembe kell néznie minden országnak" - mutatott rá Dénes Ferenc.