A napilap azt írja, hogy ha a veszprémi orvoskamara etikai eljárása ellen fellebbezést nyújt be a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt doktor, ügyét másodfokon a Magyar Orvosi Kamara Országos Etikai Bizottsága tárgyalja. Ez a grémium helybenhagyhatja, enyhítheti, de szigoríthatja is a büntetését, és ez utóbbi nem lehet más, mint a doktor kizárása a kamarából, ami egyben
azt is jelentené, hogy többé nem praktizálhat.
Súlyos etikai vétség esetén ez a lehetőség is szerepel a szankciók között, márpedig a MOK etikai kódexe szerint bármilyen anyagi juttatás vagy egyéb előny kikényszerítése a betegtől vagy hozzátartozójától kirívóan súlyos etikai vétségnek minősül.
Végérvényesen kizárni egy orvost a kamarából azonban csak akkor lehet, ha egy büntetőeljárásban egy évet meghaladó, letöltendő szabadságvesztésre ítéli a bíróság. A veszprémi nőgyógyász-onkológus azonban, bár első fokon letöltendő büntetésre ítélték, jogerősen végül felfüggesztett büntetést kapott. A Veszprémi Törvényszék szerint ugyanis, jóllehet bűnösségéhez nem fér kétség, „társadalmi érdek”, hogy folytassa orvosi tevékenységét.
A Magyar Orvosi Kamara elnöke, Éger István az esetet korábban közbotránynak nevezte, a köztestület országos etikai bizottságának elnöke, Harsányi László professzor pedig elmondta, 2012 és 2015 között hat kolléga kamarai tagságát függesztették fel és négy orvost zártak ki a kamarából.