A magyarok egy 10-es skálán 7-esre értékelik az egészségüket, ami elég jó értéknek tűnik, kérdés, hogy mennyire látják reálisan az egészségüket és mennyire ismerik azokat a mutatókat, amelyek ennél rosszabb képet mutatnak - mondta Vereckei Pétert, a kutatást készíttető Pfizer magyarországi ügyvezetője.
"A megkérdezettek jelentős része csak akkor fordul orvoshoz, ha már egy konkrét betegséggel kell szembenéznie, viszont magától 52 százalékuk semmifajta egészségállapoti felmérés érdekében nem fordult orvoshoz, illetve 42 százalék semmiféle szűrővizsgálatban nem vett részt az elmúlt időszakban. Valójában nem tudják, hogy milyen a tényleges egészségi állapotuk" - mondta Vereckei Péter.
Csaknem hetven százalék úgy találta, hogy kellően egészségtudatosan él, ez a nők esetében még magasabb, miközben a szűréseken meglepően alacsony számban vettek részt, tehát ez is ellentmond egymásnak.
Egészségtudatosság
A Pfizer Egészségtudatossági Index adatai szerint a lakosság 76 százaléka érzi úgy, hogy többnyire egészségtudatosan él, de teljes mértékben elégedettnek csak minden tizedik ember mondja magát. Aggasztó a magyar lakosság hozzáállása a szűrővizsgálatokhoz: az elmúlt egy év során a felnőtt népesség 42 százaléka nem vett részt semmilyen szűrővizsgálaton, az egyes fontosabb, alapvető vizsgálatokat pedig negyedük-harmaduk még soha nem végeztette el.
A 2016 novemberében végzett országos reprezentatív felmérés szerint a felnőtt népesség háromnegyede a közepesnél jobbnak ítéli a saját egészségi állapotát. Az egészséggel kapcsolatos tevékenységek közül a leggyakoribbak (az elmúlt héten vagy hónapban előfordultak) a receptre felírt, illetve recept nélküli készítmények megvásárlása, illetve a háziorvos betegség miatti felkeresése voltak.
Orvos? Csak, ha betegek vagyunk
Míg a felnőtt lakosság ötöde kereste fel háziorvosát egy hónapon belül betegség miatt, egészségi állapotukról tájékozódni már jóval kevesebben mentek orvoshoz: az elmúlt egy évben a lakosság több mint fele nem vette igénybe ezt a lehetőséget. A lakosság 42 százaléka nem vett részt szűrővizsgálatokon, 52 százalék nem kereste fel háziorvosát saját kezdeményezésre állapotfelmérés miatt, 88 százalék pedig nem gondoskodott védőoltások beadatásáról sem.
A felnőtt népesség kétharmada azonnal orvoshoz fordul, ha betegnek érzi magát, egyharmada előbb más forrásból próbál tájékozódni. Az utóbbiak háromnegyede családtagokhoz, barátokhoz, ismerősökhöz fordul, de minden második az interneten (is) utána néz a tüneteinek, minden harmadik pedig a gyógyszerészét kérdezi meg.
A nagy többség (76 százalék) úgy érzi, hogy legalább valamelyest egészségtudatosan él, de teljes mértékben elégedettnek csak minden tizedik ember mondja magát. Igen nagy különbség van a nők és a férfiak között: az utóbbiak közül kétszer annyian gondolják úgy, hogy többé-kevésbé egészségtelen életmódot folytatnak.
Dohányzó egyharmad
Jelenleg a 18 éves és idősebb népesség egyharmada dohányzik, a leginkább a középkorúak, és a legkevésbé a 60 fölöttiek. Azok között, akik dohányoznak, a legtöbben (a lakosság ötöde) fél-egy doboz cigarettát szívnak el naponta.
Az alkoholfogyasztás gyakorisága tekintetében igen jelentősek a társadalmi különbségek. Gyakrabban isznak a nőknél a férfiak, a legidősebbeknél a legfiatalabbak, és kiemelkedően magas az alkoholfogyasztás Budapesten.
A felnőtt népesség mintegy harmada fogyaszt viszonylag nagy gyakorisággal szénsavas üdítőitalokat. Ez a szokás elsősorban az életkorral függ össze: minél fiatalabb valaki, annál több ilyen terméket fogyaszt.
A kávézás majdnem teljesen általános: a felnőtt népesség mintegy négyötöde fogyaszt koffeintartalmú feketét, és ebben alig van különbség az egyes társadalmi csoportok között. Talán csak a fiatalok körében mérsékeltebb a kávéivás, ők viszont az átlagost lényegesen meghaladó mértékben fogyasztanak energiaitalokat. Ez utóbbiak fogyasztása igen szoros összefüggést mutat az életkorral: átlagosan a népesség ötöde fogyaszt ilyen termékeket, ám a 30 év alattiak közül minden második válaszadóra igaz az állítás.
Túlhajszolt gazdagok
A magyar lakosság kétötöde tartja magát túlhajszoltnak. Az idősek négyötöde érzi úgy, hogy nem él túlhajszoltan, míg a felső-közép jövedelmi csoportba tartozók 71 százaléka állítja ugyanezt. Leginkább túlhajszoltak a 40-49 közöttiek. A legidősebbek stresszelnek a leginkább: a korosztály 72 százaléka éli meg stresszesnek a mindennapokat, míg a teljes népesség körében csak minden második válaszadóra igaz ez.
A magyar társadalom mintegy kétharmada elégedett a saját testsúlyával: a férfiak még inkább, mint a nők, és a fiatalabbak, mint az idősebbek.
A magyarok háromötöde 6-8 órát alszik egy átlagos napon. Az idősek és a községekben élők között vannak a legtöbben (23 százalék), akik kevesebb, mint 6 órát alszanak naponta, illetve a 30 alattiak között a legtöbben (18 százalék), akik akár 12 órát is.
A felnőtt népesség átlagosan körülbelül hetente három órát tölt testmozgással. A különféle mozgásformák közül a séta, a kerékpározás és a futás/kocogás a legnépszerűbbek.
A táplálkozási szokásaikat fehérjedúsnak, illetve zöldségben, gyümölcsben gazdagnak ítélték a legtöbben. A felnőttek 12 százaléka tart valamilyen diétát: 7 százalék orvosi javaslatra, 5 százalék kizárólag önkéntesen táplálkozik valamelyik diétás módszer szerint, 3 százalék tart diétát mindkét megfontolásból.
A felnőtt népesség kétharmada tervez életmódváltást a közeljövőben. A legtöbben a stressz kerülését említették, de minden harmadik ember tervez több mozgást, részvételt szűrővizsgálatokon és hosszabb alvást.