Az Európai Unió gazdasági versenyképessége szempontjából meghatározó lesz, hogy milyen energiahordozókra támaszkodik majd a térség a jövőben – mondta Kaderják Péter. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője hozzátette, a közösség
szinte minden energiahordozó esetében importra szorul,
széntartaléka ugyan jelentős, de annak felhasználása erősen visszaszorulóban van világszerte.
„Ma sokan meg vannak győződve arról Európában, hogy az energetikaszektor átállása egy masszív beruházást igénylő folyamat, hogy átálljunk a hagyományosról egy modern, megújulóbázisú, energiahatékonyságot előtérbe helyező, a modern, digitális technológiát alkalmazó, az elektromos közlekedést promotáló szektor óriási tőkeberuházásokat igényel. Ez lehet az európai növekedés motorja.”
A beruházási sokk okozta gazdasági növekedés után jelentősen csökkenhet a kontinens importfüggősége, ami szintén pozitív hatással lehet a versenyképességre – folytatta Kaderják Péter. Magyarországon viszont az energiaárak csökkenése nem jelent egyértelműen jelentős gazdasági növekedést.
„Ha Magyarországot nézzük, az igazán versenynek kitett, a GDP nagy részét adó ágazatokban – autó-, gépgyártás – az energiaköltségek részaránya nagyon alacsony, ezért a gazdaság növekedése szempontjából az oktatásnak, az egészségügynek, a humántőkébe való befektetésnek nagyságrendileg nagyobb hatása van, valószínűleg, mint például az energiaáraknak.”
Az ellátásbiztonság azonban tovább nő, de már most is például az árampiacon nagyon sok kereskedő verseng a nagyfogyasztók kegyeiért és jelentős ár-, illetve és minőségi verseny van ezen a területen – mondta a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője.
Nem is volt, nem is lesz amerikai, szövetségi szintű klímapolitika
A Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának vezetője elképzelhetőnek tartja, hogy az Egyesült Államok a következő években hátat fordít az eddigi klímapolitikájának. Kaderják Péter az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: szövetségi szinten eddig sem volt amerikai klímapolitika.
Sok szakmabeli nem hisz a klímaváltozásban – mondta kérdésre válaszolva a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője. Kaderják Péter azonban komolyabbnak tekinti, hogy csatlakozott hozzájuk az Egyesült Államok elnöke is.
„Fölveti azt a kockázatot, hogy az a biztató, nagy koalíció, amely a párizsi találkozón létrejött, és amelynek kulcsa volt, hogy az Egyesült Államok, Európa és Kína is felsorakozott a klímavédelem és az energiaátmenet fontossága mellett, megbomolhat.
Ha ez a koalíció elveszti az Egyesült Államokat, az nagyon nagy veszteség.”
A szakértő szerint megteheti Donald Trump és a törvényhozás, hogy felbontják a jelenleg érvényben lévő megállapodásokat.
„Szövetségi szinten eddig sem volt az Egyesült Államoknak úgynevezett klímapolitikája. Az Obama-adminisztráció tett ilyen gesztusokat és próbálkozott azzal, hogy ne csak állami, hanem szövetségi szinten is történjenek, egyébként nagyon fontos dolgok, de ezek nem nagyon sikerültek neki. Ezzel az adminisztrációval
ennek az esélye is megszűnni is látszik.
Kaderják Péter hozzátette, hogy a szénre alapuló villamosenergia-termelés visszahozásával Amerika hátat fordíthat az eddigi klímapolitikának.