A Nemzeti Kiberversenynek az volt a célja, hogy egy fiktív helyzetre, egy kialakult kiberkonfliktusra megoldási lehetőségeket keressenek a csapatok – ismertette a Belügyminisztérium kiberkoordinátora.
Elmondta, hogy ehhez egy egészségügyi intézmények ellen indított zsarolóvírusos támadással letitkosították a számítógépeken található adatokat, és a csapatoknak a kialakult problémára kellett elsősorban nem technikai jellegű megoldásokat keresniük. Olyan eljárásrendet, olyan alternatívákat kellett keresniük a csapatoknak, amelyeket bevezetnének egy ilyen eseménykor.
Rajnai Zoltán szerint
a csapatok erőssége az volt, hogy komplexen gondolkodnak.
„Nem másokra, nem a nemzetközi környezetre mutatva kerestek alternatív megoldásokat, hanem ennek támogatásával saját megoldási formákat mutattak be” - fogalmazott a kiberkoordinátor.
Rajnai Zoltán úgy véli, ez a verseny jól leképezi, hogy mennyire felkészült a magyarországi IT-biztonsági szektor.
A vezető úgy látja, a résztvevő egyetemi hallgatók a hazai jogszabályi környezet adta lehetőségekre, a magyarországi kibervédelmi stratégiára építettek. Ráadásul nemcsak a jogszabályokat ismerik jól, hanem azt az eljárásrendet is, ami a magyar közigazgatás, a kibervédelem területén működik.
Rajnai Zoltán úgy látja, Magyarországon a nemzetközi viszonylathoz képest alacsonyabb a kiberbűnözés aránya.
Hozzátette:
azt viszont látják, hogy a nemzetközi téren tapasztalt bűnözési formák eljutnak Magyarországra is.
A zsarolóvírusok éppúgy megjelennek itt is, mint máshol.
„Ezért nagyon fontos a prevenció és a biztonságtudatosságra nevelés. A Digitális Jóléti Programmal, a Digitális Gyermekvédelmi Stratégiával és a Digitális Oktatási Stratégiával éppen azt szeretnénk elérni, hogy a biztonságtudatosságra készítsük fel Magyarország lakosságát, az internethasználókat. Hiszen ez a biztonságtudatosság lesz az az elem, amellyel meg tudjuk erősíteni a biztonságunkat és vissza tudjuk szorítani a kiberbűnözést” - hangsúlyozta a Belügyminisztérium kiberkoordinátora.