Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási eljárás bevezetését az indokolta, hogy az európai bíróság az elmúlt időszakban több olyan ítéletet is hozott, amelyben elmarasztalta Magyarországot a büntetés-végrehajtási intézetek zsúfoltsága, a nem megfelelő elhelyezési körülmények miatt – mondta el az InfoRádiónak az Országos Bírósági Hivatal beosztott bírája.
Máté Kinga hozzátette: jelenleg is körülbelül 600 olyan eljárás van folyamatban az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, amelyet felfüggesztettek. Ezek attól függően folytatódnak majd a hazai vagy a strasbourgi bíróság előtt, hogy a most bevezetett magyar eljárás megfelelő, hatékony jogorvoslatnak tekinthető-e.
Ennek fényében lépett életbe január elsejétől újfajta eljárás Magyarországon. Mostantól tehát az a fogvatartott, elítélt, aki panaszt kíván tenni a rossz elhelyezési körülmények miatt, a továbbiakban ezt a panaszt, azt követően pedig a kártalanítási eljárást kell, hogy igénybe vegye. Ezzel párhuzamosan megmarad a korábbi polgári jogi eljárás is – mutatott rá a bíró. Jelezte ugyanakkor, hogy ez az újfajta eljárás lényegesen gyorsabb.
Az eljárási szabályok olyan garanciákat adnak, amelyek azt gondolom, megfelelőek arra, hogy valamennyi eljárás a jövőben Magyarországon folytatódhasson – hangsúlyozta Máté Kinga.
Azt is tudatta, hogy ezeket az ügyeket speciális bírák, kimondottan büntetés-végrehajtási ügyeket tárgyaló bírák fogják kezelni.
Az Országos Bírósági Hivatal beosztott bírája arra is kitért: a törvény kifejezetten meghatározza, hogy milyen esetekben van lehetőség a kártalanítás megindítására és megítélésére.
Ez kizárólag az elhelyezési körülményekhez kapcsolódó eljárás, sem az élelmezés nem megfelelőségével, sem az egészségügyi szolgáltatások elégtelenségével kapcsolatos szempontok ebben az eljárásban nem értékelhetők – húzta alá Máté Kinga.
Elmondta, a törvény meghatározza, hogy kártalanításként napi tételt kell megállapítani. Ez azt jelenti, hogy minden, az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között eltelt nap után jár a kártalanítás, amelynek összege 1.200 és 1.600 forint között mozog naponta. Nagyjából tehát egy havi 40.000 forintos átlagról beszélhetünk.
De az, hogy az elbíráló bíró a mozgástéren belül milyen összeget állapít meg, az ő mérlegelésébe tartozó kérdés – hangsúlyozta.
Fontos tudnivaló még a kártalanítás összegével kapcsolatban, hogy ebből a megállapított összegből két tétel a jogszabály értelmében levonható. Az egyik a fogvatartott gyermektartási díj-fizetési kötelezettségből eredő tartozás, a másik pedig a polgári jogi igény. Ezt közérthetően úgy lehet megfogalmazni, hogy ez utóbbi a bűncselekménnyel okozott kár – mondta el Máté Kinga.