Régebben a névválasztást nagyon meghatározta az, hogy ki melyik felekezethez tartozik - mondta az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Raátz Judit hozzátette a XII-XIII. században főleg a különböző szentekről nevezték el a gyermekeket.
„Ma, amikor a szülők gyakran rajzfilmfigurákról nevezik el a gyereküket, a második kérdésük, miért nincs névnapja a névnapnak. Azért, mert ennek hagyománya a katolikus egyházhoz kötődik. A névnapok a szentek ünnepnapjai voltak.
A keresztnevek divatja gyorsan változik - emelte ki Raátz Judit.
„Régóta tartja magát a Bence, a Máté és topnév lett a Levente is. A lányoknál az Anna, a Hanna és a Jázmin forog állandóan.”
Raátz Judit hozzátette, a Jázmin egy Disney-filmből való, ez is mutatja a párhuzamot a régi névadási szokások között, csak más a választott személy.
„Régen is jellemző volt az úgynevezett tiszteleti névadás, például egy település földesuráról, a bábáról vagy a papról nevezték el, a 48-as szabadságharc után sok Sándor és Lajos lett. Ma nincsenek kimondottan nemzeti hősök, de itt a média.”
Az MTA Nyelvtudományi Intézet honlapján már négyezer fölött van a férfi és a női nevek listája, amelyet havonta frissítenek.
„Ha valakinek ez nem elég, a helyi anyakönyvvezetőnek vagy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Anyakönyvi Osztályának ír egy kérelmet, amelyről mi kialakítunk egy szakvéleményt. Nem árt, ha ezt előrelátóan tesszük meg, mert van, hogy valaki a szülőágyon szembesül azzal, hogy nem anyakönyvezhető a kiválasztott név és kapkodnak összevissza a szülők."
Raátz Judit hozzátette, ebben az esetben sincs nagy vész, mert 30 napig el lehet tolni a gyerek anyakönyveztetését, és az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa hozzátette, a szakvélemények gyorsan elkészülnek.