A jövőre induló kétéves nemzetközi projektben a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja is részt vesz. A kutatók, az egészségügy adathalmazait összefésülve a genetikai adatokkal, olyan adatbázist hozhatnak létre, amely hatékonyabbá teszi a betegek számára a gyógymód kiválasztását. Az adatok tudatos felhasználása pedig az egészségügyi intézmények számára fejlődési lehetőséget, a betegeik számára gyógyulást, és nem utolsó sorban az orvosaik, kutatóik itt tartását eredményezi, hiszen bevételhez juthatnak” - mondta az InfoRádiónak Szócska Miklós, az intézmény igazgatója.
Mindenki tudja, hogy ha elmegy háziorvoshoz, egy rendelőbe, egy kórházba, akkor ott kórlapot hoznak létre, a számítógépbe ír az orvos, az asszisztensnő, a kezelőorvos, és azon keresztül fér hozzá a különböző adatokhoz, vizsgálati eredményekhez – kezdte a módszer jelentőségének bemutatását Szócska Miklós.
Elmondta: az így létrejövő adatbázisok iszonyú nagy tömegű adatot, információt hordoznak. Ezekből az adatbázisokból például meg tudjuk nézni, hogy egy prosztataműtétet melyik intézményben végezték, vagy azt, hogy milyen típusú beavatkozás után élnek a leghosszabban.
De ha több adatbázisnak az adataiból bányásszuk elő az információkat, azt is láthatjuk, hogy kinek írtak fel esetleg pelenkát, vagyis tudunk az életminőségre következtetni – tette hozzá a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatója.
„Ha ezt a több forrásból származó adatot begyűjtjük, akkor megtudhatjuk, hogy volt-e műtéti komplikáció, vagy azt, hogy inkontinens lesz-e a beteg. Tehát meg tudjuk ítélni azt, hogy melyik beavatkozás jó, hogyan kell azt elvégezni, és ha a genetikai adatokat is hozzátesszük, akkor esetleg meg tudunk oldani olyan betegségeket, amiket eddig nem tudtunk. Új gyógymódokat, új terápiákat tudunk felfedezni az adatokban lévő mintázatban” - mondta Szócska Miklós.
Kiemelte: Magyarország egészségügyi adatnagyhatalom: adminisztratív céllal nagyon régóta gyűjtünk adatokat.
„Most a Semmelweis Egyetem egy konzorcium részeként – amiben a London School of Economics és a Stockholm School of Economics is benne van – elnyerte egy nagy kutatási alapnak azt a kutatási programját, ami az egészségügyi adatbányászati módszerekkel foglalkozik” - közölte az intézmény igazgatója.
Elmondta, hogy a program során összegyűjti ezeket a módszereket, és terjeszti Európában.
„Így elkezdődhet végre az az adatintegrációs kutatási-szakmai-fejlesztési célú adatbányászat, amire hosszú évek óta várunk” - emelte ki Szócska Miklós.
Elmondta, hogy a témában rendezendő december 9-i konferenciára meghívták az összes magyar egészségügyi döntéshozót: az államtitkártól az ellátórendszer vezetőjéig.
„Emellett igyekeztünk ipari szereplőket – informatika, telekommunikáció – is hívni, hogy ők is járuljanak hozzá a szemléletformáláshoz, és itt lesz az európai gyógyszeripar képviselője” - számolt be a vezető.
„Szeretnénk elvinni a magyar egészségügy szereplőihez ennek a lehetőségét, hogy tudják, ha tudatosan állnak az adataik felhasználásához, akkor ez számukra fejlődési lehetőséget, a betegeik számára gyógyulást, és nem utolsó sorban az orvosaik, kutatóik itt tartását eredményezi, hiszen bevételhez juthatnak”
- hangsúlyozta a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatója.