„Ha valaki valami iszonyatos titkot keres a mostani döntés mögött, akkor nincs ilyen. Egyre inkább úgy éreztük, hogy ha most nem tudunk megegyezni, közeledve a választásokhoz még kisebb az esély az ellenzékkel való megállapodásra. Amikor májusban megszakadtak a tárgyalások az LMP-vel, utána még a Jobbikkal is volt informális egyeztetések, velük sem jutottunk egyezségre” - mondta Gulyás Gergely az alkotmánybírók megválasztásáról az InfoRádió Aréna című műsorában.
„Valószínűleg van a politikai döntéseknek is ideje, amikorra megérnek” – tette hozzá a Fidesz alelnöke.
„Kétségkívül igaz, hogy már tavasszal Schiffer Andrással eddig a négy névig eljutottunk, és az is igaz, hogy végül is mi bólintottunk rá a nevekre” - tette hozzá az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnöke.
„Szerintem a legfontosabb érv az, hogy nem vitás, mind a testület most megválasztott elnöke, mind a négy újonnan megválasztott alkotmánybíró minden szakmai, törvényes kritériumnak maximálisan eleget tesz. Ha jól látom az ezzel kapcsolatos cikkeket, akkor a komolyan vehető és nem szélsőséges véleményformálók azt mindannyian elismerték, hogy abszolút a tisztségre méltó személyeket sikerült megválasztani” - véli Gulyás Gergely.
„A helyzet sok mindenben változott február óta. Csak hogy egy példát mondjak, ami a nyilvánosság számára is ismert, hogy sokáig úgy tűnt, hogy Schanda Balázs alkotmánybíró úr a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán folytatja. És mivel ott már egy kormányzati jelölés történt, ezért hiába tudtunk volna az ő személyében megállapodni, úgy tűnt, hogy ez nem aktuális” - mondta a Fidesz alelnöke.
A parlament kedden választotta meg a betöltetlen helyekre Hörcherné Marosi Ildikót, a Kúria bíráját, Horváth Attila jogtörténészt, Schanda Balázst, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetőjét és Szabó Marcelt, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettest, míg a testület elnökének Sulyok Tamást a Fidesz, a KDNP és az LMP képviselőinek szavazatával.
Gulyás Gergely azt is közölte, hónapokon belül megszüntethetőnek tartja a telepedési kötvényt, mivel a gazdasági helyzet már lehetővé teszi ezt. Hozzátette ugyanakkor, hogy továbbra sem tartja indokoltnak a Jobbik javaslatát, amely az alaptörvényben rögzítené a letelepedési kötvények kivezetését.
Arra is felhívta a figyelmet: az Alkotmánybíróság már harmadik olvasatban tárgyalja az alapvető jogok biztosának beadványát, amelyben alkotmányossági kérdéseket vetett fel a betelepítéssel összefüggésben.