A statisztikák szerint Magyarországon évente 30 gyermek hal meg bántalmazás vagy elhanyagolás következtében, egy felismert esetre 25 rejtett eset jut, míg Nyugat-Európában ez 1:10-hez, vagyis jóval kedvezőbb – olvasható egy gyermekbántalmazással foglalkozó internetes oldalon. Radoszáv Miklós gyermekvédelmi szakértő azt mondja, mindig intő jel a gyermek viselkedésének megváltozása.
„Ha visszahúzódóbb vagy agresszívabb lesz, tehát nem az életkorból következő változások észlelhetők vagy maga ellen fordul: körmét rágja, haját tépi, tikkel. Az iskolában megváltozik a teljesítménye, a társaihoz való viszonya.”
Bár 2005. január elseje óta zéró tolerancia van a gyermekbántalmazás minden formájával szemben, sok szülő még mindig megengedhetőnek tekinti a testi fenyítést mint nevelési eszközt - mondta Gyurkó Szilvia, gyermekjogi szakértő.
„Nem minden típusú gyermekbántalmazással szemben csökkent a toleranciája a magyar társadalomnak. A fizikai erőszakkal szemben van valamifajta csökkenés, bár egy 2015-ös kutatás szerint minden második gyerek azt gondolja, az rendben van, ha őt megütik. A legnagyobb rejtve maradás a mai napig a szexuális erőszak terén tapasztalható, ahol csak becsülni lehet az érintettek számát. Általában azt tudjuk mondani, hogy 100 gyermekkel szembeni szexuális visszaélésből jó, ha tíz eset kiderül és jó esetben egyben indul eljárás.”
A gyermekvédelmi szakértő szerint leginkább a szülők frusztrációi és megoldatlan problémái vezetnek a gyermek bántalmazásához, a bántalmazó ugyanis az esetek 60 százalékában a szülő.
„Nem értik a gyereküket vagy egymást, és azt leveri a gyermeken. Nagy a látencia ezekben a bántalmazásokban, a szakértők szerint tíz-tizenötszörös. Ez nyilván a bántalmazás mértékétől is függ.”
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a bántalmazás kategóriájába a testi fenyítés mellett gondoskodás elmaradása, az elhanyagolás, illetve a lelki bántalmazás is beletartozik.