Jelentősen javult az államadósság utáni kamatkiadás mértéke az elmúlt években. Korábban éves szinten a GDP négy százalékát, a költségvetés tizedét, vagyis 1300 milliárd forintot tett ki, ami a régió országaival, és a fejlett államokkal összehasonlítva is kimagaslóan nagy összeg volt – mondta Barcza György az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
„Ebben tudtunk sokat javulni. Most a kamatkiadás nagyjából a GDP 3 százaléka körül alakul – ez 900-950 milliárd forint. Tehát itt forintban is százmilliárd forintos javulás következett be” - közölte a vezérigazgató.
Ez ad némi mozgásteret, hogy akár a költségvetés kiadási vagy bevételi oldalán lépéseket tegyenek. Az államadósság – a költségvetési hiánnyal – forintban számítva minden évben nő – tette hozzá Barcza György.
„Ezért közgazdaságilag azt a mutatót, azt az adósságrátát szoktuk használni, ami az ország gazdaságának a méretéhez, a GDP-hez mérten viszonyítja. Ez a fajta hányados szépen tud lefelé jönni, hiszen jóval 80 százalék fölötti mutatóról indultunk, és most, a második revízióval már a tavalyi év is 75 százalék alá került” - részletezte az ÁKK vezérigazgatója.
Az államadósság finanszírozásában 2015-ben kerültek először többségbe a hazai szereplők a külföldiekhez képest – mondta az Államadósság Kezelő Központ vezetője. Már lassan 60 százalékhoz közelít a hazai arány, ami 2010-ben még csak nagyjából 33 százalék volt.
„Ma már a lakossági állampapírokra fizetett kamatnak a 2-3 százalékos mértéke nem magasabb, mint az IMF-EU-s hitel kamata. Azok 1,5-4,5 százalék között rengetegféle szinten voltak. Azt hiszem, hogy most már eredményként is el lehet mondani, hogy az államadósság finanszírozásának költsége lényegesen olcsóbb, mint a korábbi években. Ebbe akár az IMF-EU-hitelt is belevehetjük. Most átlagosan 2 százalékos kamaton finanszírozzuk a magyar államadósságot. Ilyen alacsony még soha sem volt” - közölte Barcza György.
Segíti az államadósság finanszírozását a CDS, vagyis az úgynevezett csődkockázati felár csökkenése is. A magyar érték már nem számít a régióban kiugrónak, Horvátországnál jobb, Romániával egy szinten vagyunk, azonban Lengyelország, Csehország vagy éppen Szlovákia pozíciója jobb. Ahhoz még kell dolgozni, hogy ezeket az államokat beérjük – mondta Barcza György.
Magas az állampapír aránya
Nemzetközi szinten ritka, hogy a lakossági állampapír aránya olyan magas legyen, mint amilyen Magyarországon – mondta el Barcza György az InfoRádió Aréna című műsorában. Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója hozzátette, éppen ezért csak óvatosan szabad a kamatszinten változtatni.
„Két évvel ezelőtt először került 3 százalék alá az egyéves, a legnépszerűbb lakossági állampapírnak számító kamatozó kincstárjegy hozama. Ahogy kettessel kezdődött a kamatszint, elfogyott egyszerűen a kereslet” - idézte fel az ÁKK vezetője.
Amint 3 százalék fölé emelkedett a kamat, nagyon jelentősen nőtt a kereslet, illetve az állomány.
„Aztán ahogy az infláció csökkent, a kereslet erős maradt, a tavalyi év közepén, illetve az idei év elején tovább csökkentettük. Most 2,25 százalék a kamat, ami durván azt jelenti, hogy valaki a személyi jövedelemadó levonása után egymillió forintra egy évvel később 20 ezer forintot kap. És megmaradt a kereslet. Az idei évben a 2,25 százalékos kamatszinten is az egyéves kamatozó kincstárjegy iránti kereslet megmaradt” - közölte az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója.
"Érdekes módon úgy tűnik, hogy főleg a fiatalabbak körében a hosszabb lejáratú, 3 és 5 éves inflációkövető kötvények népszerűbbekké váltak"
- tette hozzá.
Két folyamat látszik idehaza – mondta Barcza György. Az egyik, hogy a befektetők hozzászoktak ahhoz, hogy nincs vagy nagyon alacsony az infláció, van egy árstabilitás, illetve az, hogy egyre hosszabb távra fektetnek be az emberek.
„Ez azt hiszem, hogy nagyon fontos, hiszen végeredményben azért egy országnak a pénzügyi vagyona, gazdagodása ezen is múlik, hogy vannak-e belföldi megtakarítások. Ebben is van egy lassú, de folyamatos elmozdulás a hosszabb lejáratú állampapírok felé” - fogalmazott Barcza György.
Az intézményekkel szembeni lakossági kamatprémium minden bizonnyal változik, azonban ennek idejéről és mértékéről még nincs döntés. A forgalmazóknak biztosított jutalékot azonban 1 százalékról 0,8 százalékra csökkentik, ezzel is mérsékelve a költségvetés terheit – mondta el Barcza György az InfoRádió Aréna című műsorában.