A szóvivő szerint a nagykövetet késő este hívták be a KKM-be, miután az orosz állami televízióban a forradalom 60. évfordulója kapcsán kifogásolható kijelentések hangzottak el a magyar '56-ról.
"A magyar fél felhívta a figyelmet arra, hogy a nagykövetet nem berendelték a külügyminisztériumba, hanem beszélgetésre hívták meg" - mondta Zvonova.
"Nem volt sem jegyzék, sem tiltakozás. Egyszerű beszélgetés volt, amely során a nagykövet kifejtette hivatalos álláspontunkat, és természetesen felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszországban a tömegtájékoztatási eszközök szabadon sugároznak, az ezen a témán dolgozó újságírók és tudósok önálló véleménnyel, önálló állásponttal rendelkeznek ezekről az eseményekről" - tette hozzá.
Zvonova elmondta, hogy a magyar fél kifejtette álláspontját az orosz médiában elhangzottakkal kapcsolatban.
"A nagykövet természetesen fogadta a tájékoztatást, és megerősítette, hogy az Oroszországi Föderáció hivatalos álláspontját, mint ismeretes, 1992-ben és 2006-ban fejtették ki orosz vezetők, és azóta az semmit sem változott" - hangoztatta a nagykövetség szóvivője.
1992 novemberében Borisz Jelcin orosz államfő magyarországi látogatása idején az Országgyűlésben mondott beszédében megkövette a magyar nemzetet az 1956-os szovjet beavatkozásért. 2006 februárjában Budapesten Vlagyimir Putyin orosz elnök megkoszorúzta az 1956-os forradalom és szabadságharc magyar áldozatainak emlékművét, és Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy a mai Oroszország nem visel felelősséget az 1956-ban történtek miatt. "A mai Oroszország nem a Szovjetunió, de (...) természetesen lelkünkben mi valamennyien érzünk valamiféle erkölcsi felelősséget" - mondta Putyin. Hangsúlyozta, hogy Moszkva megérti az erkölcsi, morális tanulságokat, vállalja azok terheit, és kész meghaladni őket a jövő érdekében.
Ugyanebben az évben, az 50. évforduló alkalmából az orosz parlament felsőháza, a Szövetségi Tanács tagjai nyilatkozatban fejezték ki erkölcsi felelősségérzetüket és sajnálatukat a fél évszázaddal korábbi szovjet beavatkozás miatt.
Irina Zvonova szerint a magyar diplomáciai tárcánál kedden folytatott megbeszélés során a felek egyetértettek abban, hogy az adott kérdés megítélése a történészek dolga. Szergejev a megbeszélésen kifejtette, hogy Oroszországban az újságírók és a tudósoknak feltétlen joguk van a saját véleményhez és állásponthoz.
Dmitrij Kiszeljovot, az orosz állami médiaholding (VGTRK) vezérigazgató-helyettesét a RIA Novosztyi szerint "meglepte", hogy egy általa vezetett és szerkesztett tévéműsorban az 1956-os forradalomra vonatkozó állítások miatt behívták az orosz nagykövetet. Kiszeljov a hírügynökségnek kijelentette, hogy nem vonja vissza az általa a vasárnapi Vesztyi Nyegyeli (a hét hírei) műsorban elmondottakat, és meglepte az, hogy az újságírói tevékenység ilyen reagálást vált ki.
"Ez egy szerzői (a szerző véleményét tükröző) műsor, amelyben a szólás szabadságának elvével összhangban fejtettem ki véleményemet. A műsorban az akkori események szemtanúi és résztvevői visszaemlékezéseit mutattuk be mindkét oldalról, egyikük mellett sem foglalva állást. Ha Moszkvában a magyar nagykövetet a magyar média minden Oroszországgal kapcsolatos mondata miatt behívatnák, akkor gyorsan lejárná a cipőjét" - mondta.
A Ria Novosztyi szerint Kiszeljov műsorában azt firtatta: "Lehet, hogy éppen akkor, Magyarországon ez volt az első színes forradalom a barátai országainkban lezajlottak közül?" Kiszeljov azt sejttette, hogy nyugati hatalmak, vagyis az Egyesült Államok állt mögötte. A műsorban azt is állították, hogy ezrével engedtek el nácikat a börtönökből.
Reagált a tárca
Lehet csűrni-csavarni, lehet nagyhatalmi értelmezéseket használni, ettől még a tény tény marad: Oroszország budapesti nagykövetét bekérették a Külgazdasági és Külügyminisztériumba (KKM), hogy elmondják, senkitől sem fogadjuk el, hogy megalázza az '56-os hősök emlékét - közölte a tárca.